Ma kezdődik a Szent Köntös-zarándoklat Trierben

Amint arról korábban is írtunk: Trier székesegyházában őrzik Krisztus köntösét. 1107 óta élő hagyomány szerint 330 körül Szent Ilona ajándékozta a trieri dómnak, és 1512-ben helyezték ki először nyilvános tiszteletadásra. Ez év tavaszán nagyszabású zarándoklatot szerveznek az ereklye tiszteletére.

Április 13-án délután ünnepi szentmisét mutatnak be a Szent Péter-dómban, Németország legrégebbi templomában – ezzel veszi kezdetét az évszázad első Szent Köntös-zarándoklata. A közszemlére helyezett, május 13-ig megtekinthető ereklyéhez – a trieri püspökség előzetes becslései szerint – több mint 500 ezer zarándok várható.

Mint ismeretes, a trieri Szent Péter-dóm kincsei közül a leghíresebb a Szent Köntös. A hagyomány szerint ez az a ruhadarab, amelyet a keresztre feszítés előtt viselt Jézus. Az ereklyét különleges körülmények között őrzik, és csak ritkán mutatják meg a hívőknek.

Krisztus köntöse varratlan, egybeszőtt lenvászon ing (görögül khiton), melyre – értékes volta miatt – a katonák sorsot vetettek, s nem darabolták szét, hogy osztozzanak rajta. A köntös Krisztus királyságának szimbóluma a színeváltozás alapján. Feltételezhetően a Szűzanya keze munkája. A néphagyomány Krisztus köntösét azonosnak tudta a kis Jézus első ruhácskájával, amit Mária szőtt Gyermekének: a Golgotára tartó Jézus ugyanazt viselte, mert a köntös együtt növekedett viselőjével.

Először XI. századi források említik Krisztus köntösét. A hagyomány 1107 óta tartja, hogy a köntöst császárné hozta el a Szentföldről, és 330 körül a trieri dómnak ajándékozta. 1512-ben Richard von Greiffenklau érsek I. Miksa császár jelenlétében nyitotta ki az oltárt és helyezte közszemlére első alkalommal a kincset.

Ezt követően 1513 és 1517 között évente, 1517-től 1545-ig, X. Leó pápa búcsúengedélye szerint hétévenként, majd ritkábban (1585, 1594, 1655). A XVII–XVIII. században a háborús veszélyek miatt többször más német városokba menekítették. 1810 szeptemberében nagy ünnepléssel fogadták a Trierbe visszatérő ereklyét. 1844-ban több mint egymillió zarándok kereste föl, csodás gyógyulások is történtek.

Magyar Kurír

(gj)