Magyar főpásztorok a Biblia évéről (2)

Katona István egri segédpüspök

A püspök kiemelte a Szent István Rádió nagyszerű és eredményes közreműködését, majd ismertette a főegyházmegyében lezajlott programokat, az Egerben megrendezett Magyar Sydney jelentőségét, szólt a sok bibliakiállításról, melyek közül kiemelkedett a Főegyházmegyei Könyvtáré. Mindenkinek javasolta: szenteljük napunk 1%-át (14 perc 4 másodperc) a Szentírás olvasásának.

Mint mondta, kiemelkedő jelentőségű esemény volt, hogy „sokunk örömére ismét megjelent Varga Lajos jászárokszállási szentember verses Szentírása. Ezúttal teljes terjedelmében, hasonmás kiadásban, azokkal a színes képekkel, amelyek az 1920-as években tervezett német nyelvű kiadáshoz készültek. A magyar bibliakiadásban külön helye és története van a verses formában átírt Bibliának, népszerű nevén a verses Szentírásnak. (…) A mű 1932-ig több tízezer példányban fogyott el. A verses Szentírás, amely féltett kincsként nemzedékről-nemzedékre öröklődött, népünk vallásos érzületének táplálója volt, és jász, matyó és palóc vidék öregjeinél a mai napig is az.”

Katona István püspök végül részletesen szólt a gyöngyösi ferencesek által szervezett internetes bibliaismereti vetélkedőről, amelybe sok százan kapcsolódtak be szerte az országból és külföldről is. Idézett a levelekből, amelyek azt mutatták, hogy a résztvevők számára ez a játék igazi lelki élményt és gazdagodást jelentett: „A tizenkét hét alatt játszva tanultunk. Ez idő alatt többet lehettem az Úrral, kevesebbet néztem a televíziót, és lelki feltöltődésnek számított nekem az a pár óra hetente, amíg a feladatokat próbáltam megoldani…” – „Nagyon érdekes volt és örömmel töltött el ez a játék. Lám, a mai technikával is lehet érdekesebbé és örömtelibbé tenni a bibliai keresgélést. Sokat tanultunk…” – „Nagyon sokat tanultam belőle, többek között azt is, hogy nem csak tisztelettel és szeretettel, hanem mosolyogva veszem kezembe a Bibliát a jövőben.” – „A vetélkedőn való részvételnek családunk számára nagyon nagy nyereségei voltak. A közös játék öröme… A Biblia olvasását nem lehet megunni. Mindig új és új dolgokat fedezhettünk fel benne…”

Beer Miklós váci megyéspüspök 

A püspök a Pencen tartott egyházmegyei találkozót említette, ahol a környék katolikus és protestáns lelkészeivel, híveivel egész nap együtt ünnepelték a Szentírást: „Felejthetetlen volt az a hangulat, az a derűs, mosolygós közösség, akik valamit megsejtettek ebből a mi csodánkból, titkunkból. (…) Nagyon boldog vagyok, hogy újra fénybe került, az érdeklődésünk, a hitünk előterébe került a jó Istennek ez a nagy ajándéka. Egy másik ilyen felejthetetlen élmény volt még Vácon a mi Apor Vilmos főiskolánkon a háromnapos biblikus konferencia, ahol a hallgatókkal, tanárokkal s azokkal, akik a környékről eljöttek, együtt próbáltuk ízlelgetni, próbáltuk tudatosítani magunkban, hogy mit is kaptunk a jó Istentől az ő élő, eleven igéjében, a Szentírásban.”

A megyéspüspök meghatottan emlékezett a konferencia kapcsán Paál Gergely rendezésében bemutatott „Da Capo al Fine, Szenvedéstörténet most” c. passiójátékra, melynek során ép és sérült szereplők adták elő Jézus szenvedéstörténetét: „Ha felidézem ezt a jelenetet a székesegyházunkban, most is csak megilletődve tudok rágondolni, hogy amikor ezek az úgynevezett sérült testvéreink eltáncolták, eljátszották ezt a drámai jelenetet, az emberben ott kavargott a gondolat, hogy tulajdonképpen ki is a sérült... Azt az átélést, azt a szeretetet, amivel ők ki akarták fejezni mindezt! Eszembe jutott, amikor Dávid király táncolt a frigyszekrény előtt. Valami ilyesmit éreztem át őket látva, hogy ezek a művészek, színészek, drága testvéreink az egész szívüket, az egész lelküket beleadták a táncukba, ebbe a művészi előadásba. Ez ráébresztett bennünket arra, hányféle módon tudjuk mi megeleveníteni, közel hozni a Szentírás üzenetét…”

A főpásztor megemlékezett az egyházmegyében rendezett számos jelentős eseményről, a bibliakiállításokról. Kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy egyházmegyéjében évente harminc-negyven férfi jelentkezik akolitusi, lektori szolgálatra, s az ő avatásuk ebben az évben is Szent Mihály-nap kapcsán történt: „Amikor ünnepélyesen átadtam nekik a Szentírást, néztem az arcukat, a tekintetüket, és nem csak én voltam megilletődve, hanem ők is, ezek a komoly felnőtt emberek, amikor szeretettel, hittel átvették a Szentírást, hogy annak hivatott olvasói, felolvasói legyenek a bibliaórákon, a szentmiséken.”

Márfi Gyula veszprémi érsek 

A főpásztor a főegyházmegyében rendezett bibliakiállítások és konferenciák jelentőségét emelte ki. Fontos és emlékezetes esemény volt a Boldog Gizella Múzeumban rendezett kiállítás, a keszthelyi Festetich-kastély bibliakiállítása, a veszprémi Padányi Bíró Márton Gimnázium és a Megyei Művelődési Központ kiállítása, amelyek megnyitására az érsek atyát kérték fel, jóllehet a kiállítások kezdeményezői, szervezői nem egyházi személyek voltak.

Igen jelentős események voltak az év folyamán megrendezett biblikus konferenciák is, mindenekelőtt a Veszprémi Akadémiai Bizottság Székházában „A Könyvek Könyve” címmel lezajlott konferencia, olyan előadókkal, mint például Rózsa Huba, Fodor György, Kuminetz Géza és Tarjányi Zoltán, a PPKE Hittudományi Karának professzorai, valamint Szigeti Jenő adventista professzor és Isó Zoltán evangélikus lelkész. A konferenciát maga a megyésfőpásztor nyitotta meg egy rövid előadással a Biblia olvasásáról.

Ugyancsak érdekes és fontos volt a Veszprém Megyei Múzeum „Bibliai kertek és növények” címmel rendezett konferenciája, ahol a főpásztor „A Biblia és a természet” címmel tartott előadást. Különleges alkalom volt a darvastói fogyatékos embereket foglalkoztató intézet konferenciája: a főpásztort itt „A Biblia és a fogyatékos ember” téma kifejtésére kérték fel. Márfi érsek háláját fejezte ki, hogy ezek a konferenciák létrejöhettek.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát 

A főapát annak a jelentőségét emelte ki, hogy a Biblia évében újra kiadták a Békés-Dalos Újszövetséget, és ez a sokak által közkedvelt szentírásfordítás folyamatosan kapható. Majd így folytatta: „Arra törekedtünk az apátság egyházközségeiben, hogy az atyák mindenütt méltó módon olvastassák fel a Szentírást az igeliturgiákban, és az igehirdetés gyakran szóljon a Szentírásról.” Több helyen látható volt az a vándorkiállítás, amelyet a Győri Egyházmegyében állítottak össze, és a főapátság egyházközségeinek a rendelkezésére bocsátottak.

„Ezenkívül itt Pannonhalmán a turisták és a zarándokok számára a Szentírással való találkozásnak egy sajátos lehetőségét biztosítottuk: aki akarta, Máté evangéliumának egy mondatát saját kezűleg beírhatta egy nagy könyvbe. A szándékunk az volt, hogy ezáltal az illető közelebbről megismerkedjék Máté evangéliumával, annak egy mondatával; a turista, a zarándok fizikai közelségbe kerüljön ezzel a mondattal, azaz tollal papírra leírja azt. Amikor az egész evangélium leírása befejeződik, az elkészült kézzel írt evangéliumot a pannonhalmi bazilikában kiállítjuk, hogy minden későbbi zarándok láthassa. Több ilyen apróbb-nagyobb, Bibliával kapcsolatos kezdeményezést igyekeztünk szorgalmazni, szervezni, például vetélkedőket az iskolánkban. Azt gondolom, hogy gazdag volt a programunk. Igyekeztünk az országos eseményekbe is bekapcsolódni. És nem szeretnénk ezt abbahagyni.”

Veres András szombathelyi megyéspüspök

„Ez az esztendő nagyon gazdag volt sok vonatkozásban. A Biblia éve kapcsán egyrészt igyekeztünk a hívek körében a Szentírást jobban a tanulás tárgyává tenni, hiszen nem kétséges, hogy a felnőttek is bőséggel rászorulnak arra, hogy jobban megismerjék a Szentírást. (…) Másrészt pedig azt kértem a papságtól, hogy ebben az esztendőben törekedjünk a Szentírás szép felolvasására. Azt javasoltam, hogy mintegy állítsuk vissza az ősegyház lektori szolgálatát, hogy legyenek olyan felnőttek, fiatalok, akik egyrészt szépen tudnak olvasni, hogy a közösség méltó módon hallhassa Isten Igéjét, másrészt pedig a Bibliával többet foglalkoznak, és így a Szentírást a közösség számára is érthetőbbé tudják tenni.”

Voltak programok gyermekek számára, a papságnak a megyéspüspök tartott Bibliával kapcsolatos továbbképzést. „Sokan jelezték, hogy ebben az esztendőben sokkal közelebb kerültek a Szentíráshoz, hogy olvassák és egyre inkább a saját könyvüknek érzik, és ezután az egyéni lelki életükben is nagyobb szerepet fog betölteni.”

Nagy érdeklődés kísérte azt a bibliakiállítást, amelyet az egyházmegye múzeuma az egyházmegyei könyvtár állományából rendezett, ahol számos ősnyomtatvány is található. A kiállítást nagyon sokan látogatták, meghívták például Szombathely összes iskoláját. Ehhez a bibliakiállításhoz kapcsolódott egy egyedülálló gyűjteménynek, „A Biblia bélyegeken” címmel rendezett bélyegkiállításnak a bemutatása, ahol a Szentírással kapcsolatos gyönyörű bélyegeket lehetett megtekinteni.

Végül a „Zarándokút Szent Pál útján” címmel rendezett görögországi zarándoklat jelentőségéről, szépségéről szólt a megyéspüspök: „A zarándoklat célja az volt, hogy közelebb kerüljön hozzánk Szent Pál személye, a Szent Pál-i könyvek. (…) A legfőbb élményt mindnyájunk számára az adta, hogy Szent Pál lelkületéből többet megértettünk, többet tettünk magunkévá, hiszen korunkban ugyanaz a helyzet, mint Szent Pál korában: olyan világban élünk, ahol a krisztusi élet, krisztusi tanítás nem mindenki számára ismert, elfogadott. Ugyanolyan lelki-szellemi küzdelmeket kell megvívnunk, mint Pál apostolnak.”

Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat/Magyar Kurír