Magyar főpásztorok a Biblia évéről (3)

Balás Béla kaposvári megyéspüspök 

„Ugyanaz történik nálunk is, mint az ország többi részében: hatalmas Lélek-járás volt. Ragyogó ötlet ez a Biblia éve! Megmozgatott mindenkit. Nekünk, fölszentelt papoknak nem annyira új ez, hiszen a zsolozsmában, a szentmisében mást sem csinálunk nap mint nap, mint az igét olvassuk, élvezzük. De most a népünk is kapott ebből valamit. A kicsi gyerekeknek a hittanversenyt Csurgón már így hirdettük (…) Versengenek, hogy ki tud mélyebbet, szebbet a Bibliából. A nép kezd hozzászokni, hogy a papok lassan átveszik a központilag látott mintát, tehát prédikáció címén nem verseket olvasnak vagy politizálnak, hanem homíliát mondanak, az adott, felolvasott igéből indulnak ki. (…) Egy-egy polgári köri összejövetelnek, amelyen részt veszek, egyharmada a hatalom szidása, egyharmada a sanyarú közügyekről szól, de egyharmad Biblia. Ezt annyira igénylik már, hogy reklamálják, ha véletlenül elmarad, sőt néha egyedül ez a téma. (…) Sikerült környékbeli, egyébként nagyon elfoglalt atyákat fél éven keresztül úgy összefogni, hogy egy egész délelőtt egy órát beszéltünk a következő vasárnapi evangéliumról, mit mond ez minekünk, és hogy lehet ezt lefordítani a nép nyelvére.” Sok élményt és nagy örömet jelentett a püspök számára az, hogy ebben az évben is sok helyre meghívták az országban előadásokat tartani, és ezeken az alkalmakon mindig a Szentírás állt a középpontban: a Kodály iskolában Budapesten, az ifjúság mátraverebélyi zarándoklatán, az egri Magyar Sydney-n, a nagymarosi ifjúsági találkozón. „Nagyon sok élményem volt ebben az évben. Diákkorom óta naponta olvasom a Bibliát, de ez most igazán megszíneződött” – fejezte be beszámolóját a megyéspüspök.

Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

„A fő cél az volt, hogy a figyelmet ráirányítsuk a Szentírásra. Azzal például, hogy a Biblia éve elején a templomokban, plébániákon megáldottuk a bibliákat, és Isten áldását kértük azokra, akik otthonaikba vitték ill. kézbe vették a Bibliát ebben az esztendőben.” A megyéspüspök kiemelte annak jelentőségét, hogy különböző helyeken rendezett előadásokon, papi rekollekciókon, lelkigyakorlatokon is mindig a Szentírás állt a középpontban. Természetesen itt is voltak tudományos konferenciák, bibliakiállítások. Az egyházi iskolák sok érdekes programot szerveztek, szép eredmények születtek például a bibliaismereti versenyen az egyházmegyében.

A megye területén egymás mellett élnek a katolikus és protestáns hívek, ezért sok közös program is volt, így például a Biblia évének megnyitása is közösen történt a januári ökumenikus imahét keretében. E közös rendezvényre meghívták az egyetemek és közintézmények képviselőit is, és mindegyiküket megajándékozták egy Szentírással, azzal a szimbolikus jelentéssel, hogy a Biblia szellemében végezzék a szolgálatukat.

„Azt tartottam a legfontosabbnak, az volt a szándékunk, hogy a Biblia üzenete minél mélyebben eljusson az emberekhez, illetve a Bibliára figyelve, a Bibliáról bővebb ismereteket szerezve megtalálják az utat a Biblia gondolatához” – hangsúlyozta a megyéspüspök. Ezért szervezték meg például a Debreceni Városi Televízióban hetente visszatérő programot „Az én Bibliám” címmel, ahol hétről-hétre megszólalt egy-egy neves személyiség, egyetemi tanár, és elmondta azt, hogy számára mit jelent a Biblia, és milyen értéket talált benne. Nagyon kedvelt műsor volt ez; kb. 40 ismert személyiség szólalt meg benne, és minden részt háromszor-négyszer meg is ismételtek.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök 

„Az egész Biblia évének az a lényege, hogy hívek figyelmét jobban ráirányítsuk a Bibliára, és hogy az számukra élő üzenetként mindig hozzáférhető forrás legyen, s a Bibliából való szellemi táplálkozást gyakorolják is a családok és közösségek. Azok esetében pedig, akik nem tartják magukat hívőnek, kulturális szinten közkinccsé váljon a Biblia.” Az egyházmegyében a legjelentősebb rendezvény a 20. alkalommal megrendezett Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia volt. A konferenciával egy időben nyílt meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban egy biblikus témájú kiállítás, amelyen még külföldről érkezett értékes műkincsek is láthatók. További fontos és érdekes rendezvény volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet protestáns részről kezdeményeztek, és amelyen katolikus, evangélikus, református, görög katolikus és ortodox teológusok beszélgettek a Biblia évének jelentőségéről, eredményeiről.

Mayer Mihály pécsi püspök

A főpásztor örömét fejezte ki, hogy a Pécsi Egyházmegye is beszámolhat a Biblia évével kapcsolatos örömeiről. „Azt szokták mondani, hogy a kereszténység a könyv vallása, de ezt azért pontosítanunk kell, mert először megvolt az egyház hite, és az egyház hitéből íródtak a szent könyvek. Igyekeztünk is aláhúzni azt, hogy az év folyamán a Szentírás ne úgy szerepeljen, mint 'sola Scriptura', hanem mint a hagyományba beágyazott szöveg.”

Voltak egyházmegyei hittanversenyek, az egyházmegyének szinte minden plébániáján tartottak bibliamagyarázatokat. Kézművespályázatot is hirdettek a Biblia témájában, amely várakozáson felül jól sikerült: több mint száz alkotás érkezett. A Szent Mór Iskolaközpont rajzpályázatot hirdetett bibliai témában. Ugyanitt 24 órás bibliafelolvasást is szerveztek, sőt egy szépolvasási versenyt is, „hogy azok, akik hallgatják a felolvasást, megértsék, hogy a Biblia üzenetet hordoz. Hiszen ha szépen olvassuk fel, jól értelmezve, akkor a felolvasásból az üzenet máris árad befelé is, a felolvasó felé, és kifelé is.”

A Hittudományi Főiskolán „Biblia a zenében” címmel előadássorozatot tartottak. Megrendezték a Biblia hetét változatos programokkal. Ezalatt a Fő téren, a Szentháromság-szobor tövében egy héten át naponta meghatározott ideig bibliafelolvasás volt. „Az emberek, akik arra mentek, sétáltak, megálltak egy pillanatra, és hallották, hogy az egyetem rektora, a rádió főbemondója, a Zsolnay gyár igazgatónője, a Klimo Könyvtár igazgatónője és ismert színészek olvasnak föl részleteket a Bibliából. Egyik alkalommal például Kellermayer professzor úr. A felolvasásban részt vettek evangélikusok és reformátusok is. Ezek a felolvasók jelezték, hogy a Biblia üzenete nem csak gyerekeknek szól, nem csak az egyszerű embereknek, hiszen diplomás emberek olvassák, magyarázzák, és elmondják az embereknek, hogy élő könyv a Biblia, nem muzeális tárgy. Élő könyv, amely hozzánk szól, és a mi életünket alakítja. (…) Könyv, amely most, a jelenben isteni üzenetet hordoz, és jelzi azt, hogy Isten szeret minket. Ez a lényege a Bibliának: hogy ezt a szeretetet megértsük, ezt akarjuk beépíteni az életünkbe. Ez a szeretet tud nekünk olyan alapot adni, hogy a nehézségek, megpróbáltatások között is érezzük, hogy sziklára építettünk.”

Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat/Magyar Kurír