Magyar Katolikus Egyház 1956 – Konferencia a Lénárd Ödön Alapítvány szervezésében

A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát bevezetőjében köszönetet mondott Glatz Ferencnek, a konferencia támogatójának, a Miniszterelnöki Hivatal 1956-os Emlékévet Előkészítő Bizottsága elnökének, és Szabó Csabának, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóhelyettesének, a konferencia szakmai előkészítéséért, és Lukács Lászlónak, a Sapientia Főiskola rektorának, aki helyet adott a tanácskozásnak.

Várszegi Asztrik a konferencián elhangzottakal kapcsolatban szerkesztőségünknek elmondta: elsősorban azokat a tényeket kívánták bemutatni, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek, vagy teljesen félremagyarázták, hamis beállításban tálalták őket.

A két bevezető előadás – Bertalan Péter a Kaposvári Egyetem tanszékvezető docense és Balog Margit, az MTA Társadalomkutató Központjának igazgatója – a Katolikus Egyház és az állam kapcsolatáról, e kapcsolat „árnyjáték” voltáról, a „húzd meg-ereszd meg, szíts viszályt” politikáról, és az egyháznak a forradalomban játszott szerepéről adott átfogó képet.

A Katolikus Egyház nem játszott, nem is játszhatott szervező, vezető szerepet a forradalomban, de tevőlegesen bekapcsolódott az emberek mentésébe, felemelte szavát az erkölcsi rend helyreállításáért. A társadalomban meg is fogalmazódott egyfajta elvárás az egyházzal, és különösen Mindszenty József bíborossal szemben, útmutatást, akár politikai útmutatást, szerepvállalást is vártak tőle. Õ azonban – bármennyire is próbálták ezt a későbbiekben a fejére olvasni – nem vállalt politikai vezető szerepet, és nem fogalmazott meg politikai programot sem – állapította meg az előadók közül Balog Margit, és Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese, aki Mindszenty bíboros 1956 november 3-i rádiószózatát elemezte, új szempontú megközelítéssel.

Foglalkozott a konferencia a lengyel és a magyar egyház 1956-os helyzetének összehasonlításával is. Pucilowski József domonkos szerzetes előadásában megállapította, hogy a magyar egyház sokkal kiszolgáltatottabb, szabadságától inkább megfosztott helyzetben volt, mint a korabeli lengyel egyház.

Az egyháztörténet-írás eddig feldolgozatlan része volt a forradalom alatt megalakuló katolikus irányultságú pártok programjainak megismertetése, amelyről Mezei András, a Szegedi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa tartott előadást, vagy az 1956-os forradalomnak XII. Piusz pápa megnyilatkozásaira gyakorolt hatása, amelyről Fejérdy András szólt.

A Lénárd Ödön alapítvány fontos feladatának tekinti az eddig ismeretlen dokumentumok felkutatását és nyilvánosságra hozatalát. A mostani konferencián Papp Kálmán győri püspök eddig ismeretlen 1956-os naplójának feljegyzéseit ismertette Soós Viktor Attila, a Magyar Országos Levéltár munkatársa.

A múlt feldolgozásának fontos eleme annak vizsgálata, hogy 1956 mennyiben kínált lehetőséget a Katolikus Egyház belső megújulására, és tudott-e ezzel élni az egyház. Szabó Gyula mezőőri plébános annak a véleményének adott hangot, hogy az 1956 utáni megtorlások tovább növelték a diktatúra által létrehozott belső megosztottságot és függőséget, és ennek a ténynek a feldolgozása a mai napig nem történt meg.

A konferencia, amelynek levezető elnökei Kahler Frigyes bíró és Szabó Tamás püspök voltak, az esti órákban könyvbemutatóval és kerekasztal-beszélgetéssel ért véget.

Neumayer Katalin/Magyar Kurír