A magyar kereszténység ezer éve – kiállítás a Nemzeti Múzeumban

A megnyitón a kiállításnak otthont adó, és a szervezésben is fontos szerepet vállaló Nemzeti Múzeum főigazgatója, Kovács Tibor üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Edmund Casimir Szoka bíboros (Vatikáni Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Titkársága), valamint a magyarországi református egyház képviseletében Bölcskei Gusztáv püspök, az evangélikus egyház képviseletében pedig Szebik Imre püspök. A megnyitó ünnepség emelkedettségét növelte Marosi Éva és Geiger György, valamint a Kodály Zoltán Kórusiskola Jubilate leánykarának (vez. Sapszon Ferenc) kamarakoncertje.

Paskai László bíboros felidézte, hogy a múlt év október 9-én nyílt meg a Vatikáni Múzeumban az a kiállítás, amelyet most itthon is láthat a magyar közönség. Paskai László beszédében kiemelte: „A keresztény kultúra és értékszemlélet kapcsolta össze népünket ezer évvel ezelőtt Európával. Kívánatos, hogy amikor az Európai Unió közössége felé tartunk, az egész földrésszel együtt nemzetünk is emlékezzék azokra az ősi gyökerekre, amelyek erőssé és értékessé tették a történelmi múltat. A magyar kereszténység ezer évéről szóló kiállítás értékes tárgyai gazdagítják a szemlélők lelkét. Szívből kívánom, hogy a látogatók vigyék magukkal ennek a kiállításnak az üzenetét is: csak a múlt értékeinek a megbecsülésére lehet a jelenben az eredményes jövőt felépíteni.”

Beszédében Szoka bíboros kitért arra, hogy a kiállítást, amelyet a magyar püspöki kar és a magyar kormány hívott életre, a közönség és a kritika nagyrabecsülése mellett októbertől januárig már bemutatták a Vatikáni Múzeumban Ez a siker is feljogosít arra, hogy itt a Nemzeti Múzeumban is bemutassuk ezt a kiállítást, hogy még nyilvánvalóbban kiemeljük a hit és a szellemiség azon ünnepélyes és erős szálát, amely a magyar népet a Szentatyához, és a Szentszékhez köti – mondta

Nem lehet szó nélkül figyelmen hagyni azt a tényt, hogy a magyar nép tíz évszázaddal ezelőtt vette fel a keresztény hitet. A kiállítás meggyőzően mutatja be azt a kereszténységen alapuló kultúrát, és azt a mély kapcsolatot, amely mindezt már a középkortól kezdve összeköti az európai világgal - mondta beszédében Szoka bíboros. A kiállításon látható több mint 200 mű annak bizonysága, hogy mennyire meggyökeresedett az önök és a mi kultúránkban a keresztény érzület, és hogy az evangélium tanítása mennyire jelen van mindennapi életünkben, és mekkora segítséget nyújt napi nehézségeink leküzdésében. A bíboros beszéde végén magyarul mondott köszönetet a meghívásért, és a kiállítás létrehozásáért.

A magyar kereszténység és kultúra történetében és jelenében a két történelmi egyháznak, a reformátusnak és az evangélikusnak igen fontos szerepe volt és van. Ezért a hazai bemutató 14 műtárggyal bővült, amelyek a református és az evangélikus egyház tulajdonát képezik. A megnyitón jelen lévő és felszólaló Bölcskei Gusztáv és Szebik Imre püspökök egyaránt hangsúlyozták: a magyar kereszténység ezer éves történetét e történelmi egyházak is magukénak érzik. Bölcskei Gusztáv két mondást idézett: Róma mindig ugyanaz, és az egyház mindig reformálásra szorul. Amint fogalmazott, e két mondat mögött ott van a kereszténység minden értéke és feszültsége, amelyek együtt adták azt az alapot, amiből a most bemutatott emlékek megszülettek. A kiállított tárgyak a személyes hit dokumentumai – mondta többek között Szebik Imre püspök –, amelyek eleink hitéről, művészetszeretetéről szólnak, s amelyeket közösen kell bemutatnunk a jelennek és megőriznünk a jövőnek.

Orbán Viktor megnyitó beszédében felidézte: az elmúlt év szeptember 11-én sokak számára világossá vált, hogy a jó és a rossz erkölcsi kérdéséről való gondolkodás ugyanúgy aktuális, mint a korábbi századokban. Az ember egy-egy tragikus esemény kapcsán egyszer csak rádöbben, hogy valójában nem a technikai haladás fogja eldönteni az emberiség jövőjét, hanem az emberi lélek minősége. Ha az ember ezt belátja, akkor azt is belátja, hogy az egyházak nem pusztán a múlthoz, hanem a jövőhöz tartoznak, munkájukra, szolgálatukra, segítségükre az emberiségnek a legfejlettebb korszakokban is múlhatatlanul szükség van, és szükség lesz – fogalmazott a kormányfő.

Ha építkezünk, mindig szükségünk van egy rajtunk kívül álló szilárd pontra, rendező elvre, amely felettünk áll. Mi magyarok ezer éve találtunk rá erre a szilárd pontra a kereszténységben. Államalapító őseink döntése olyan biztos alapkőnek bizonyult, amely tíz évszázada tartja a magyar nemzet falait, és amint ez a kiállításon is létható, ezek a falak ma sem konganak az ürességtől. Az élet, a történelem megkötött és felbomlott szövetségek sorozata – fogalmazott a kormányfő. A magyarság ezer éves történelme során csak a kereszténységgel kötött olyan szövetséget, amelynek töretlen fennállását ezer év elteltével is ünnepelhetjük. A kiállítás a múltról szól de a jövőről beszél - mondta Orbán Viktor. Reményét fejezte ki, hogy sok fiatal fogja megnézni a tárlatot, hiszen fontos, hogy megértessük velük: Magyarország nem egyszerűen csak a gyarapodás lehetősége előtt áll: van iránytű, vannak szilárd tájékozódási pontok is.

A kiállítás szakmai előkészítésében a magyar tudományos élet szakavatott képviselői vettek részt, egyházi és állami oldalról egyaránt. A szervezési feladatokat a NKÖM megbízásából a Hungarofest Kht. És az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal munkatársai látták el, a szervezésbe bekapcsolódtak a Magyar Nemzeti Múzeum szakértői is.

A „A magyar kereszténység ezer éve" Magyarország történetének egyik legnagyobb szabású kiállítása. Érdekessége, hogy egyszerre történeti és képzőművészeti tematikájú, az európai művészeti stílusokba illeszkedő, mégis félreismerhetetlenül magyar műkincseket mutat be. A magyar kereszténység ezer éve szinte azonos a magyar történelem ezer esztendejével. A tárlat régészeti emlékekkel, az egyház életének használati tárgyaival, művészeti alkotásokkal, a magyar katolikus egyház legnagyobb alakjainak felvonultatásával mutatja be a magyar történelem fordulópontjait a Honfoglalástól, az első keresztények megjelenésétől II. János Pál pápa 1996-os látogatásáig. Ritkán látható olyan bemutató, ahol együtt tekinthető meg a tihanyi Apátság alapítólevele (1055), a kalocsai vörösmárvány királyfej (XIII. sz.). Szent Margit vezeklő öve, Kálti Márk képes Krónikája, II. Ulászló király díszkardja, a Vizsolyi Biblia, vagy éppen IX. Pius tiarája. A Vatikánból három műtárgy érkezett: IX. Pius tiarája, Császka György püspök szentségtartója, valamint a belgrádi püspök jelentése a török uralom alatt élő keresztényekről. A kiállítás tanúságtétel az élő magyar katolikus egyházról, amely az elmúlt évszázadok háborúi, diktatorikus rendszerei ellenére mindig képes volt újjászületni.

Magyar Kurír