Már ég az első gyertya a görögkatolikusok adventi koszorúján

Kultúra – 2016. november 16., szerda | 15:00

A görögkatolikus egyházban hathetes előkészületi időszak előzi meg a karácsonyt, így náluk már az elmúlt vasárnap megkezdődött az advent. Szabó Irén írását olvashatják a görögkatolikusok készületéről és az adventi hagyományokról.

A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve és ehhez igazodva a – keleti egyházból a katolikusba visszatért – görögkatolikus egyház is negyven napban határozza meg a karácsonyi előkészület idejét, a húsvéti böjthöz hasonlóan. Ez karácsony előtt hat héttel kezdődik, a Gergely-naptár szerint november 15-én. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára.

Ennek az időszaknak a magyar görögkatolikusok között is advent a közkeletű elnevezése. A szó az Adventus Domini latin kifejezésből (magyarul: az Úr eljövetele) ered, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás ideje ez, amely a római katolikus egyházban négy, a görögkatolikusoknál azonban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat héten át tart.

A 18. században Bod Péter még így írt az adventről: „Így neveztetnek a mostani rendtartás szerint a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög ekklezsia a maga böjtit.” (Szent Heortokrates, 1761).

Az advent kifejezés használata általános lett, és vallási tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában, a lakáskultúra magazinok címoldalán vagy a tévéstúdiók díszeként.

Az adventi koszorú készítése a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette el először Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel templomában, és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát. A kerek forma, örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el. A négy vasárnapnak megfelelően négy, és a római katolikus egyházben mindegyiknek megvan a maga liturgikus jelentése is.

A magyar görögkatolikus hagyományban a közelmúltban még fellelhető volt a december elsejei böjtkezdés emléke is. A Julián-naptár szerint a karácsony ideje vízkeresztre esett, és ahhoz viszonyítva kezdődött a böjt december elején. Általánosnak azonban a november 15-i kezdés tekinthető.

A görögkatolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorú állítása így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítanak négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtják, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdik a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományukat lazítják fel, s az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követik a hozzá kapcsolódó római katolikus liturgikus tartalmat.

A görögkatolikus családok úgy oldják fel ezt a kettősséget, hogy az adventi koszorúra hat gyertyát tesznek, és az otthon, saját kezűleg készített adventi naptárnak negyven zsákocskája van. Ez az egyszerű újítás sokkal több, mint egyszerű ötlet. Ez az élő hagyomány.

Forrás: Hajdúdorogi Egyházmegye

Fotó: Miskolci Apostoli Exarchátus

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria