1943. december 17-én, kétgyermekes, vallásos családban született a kicsiny zalai faluban, Pördeföldén. Vasárnaponként az öt kilométerre fekvő szomszéd falu templomába igyekeztek bátyjával a szentmisére, útközben fejben játsszva le sakkpartikat. A két fiú szívében korán jelentkezett a papi hivatás vágya. Az általános iskola után a pannonhalmi bencés gimnáziumba kerültek. Márfi Gyula érettségi után a budapesti Központi Szemináriumban készült a papságra. Bátyja után ő is a Szombathelyi Egyházmegye papja lett.
A szombathelyi székesegyházban szentelték pappá 1967. június 18-án. Újmisésként egy évet a lelkipásztori munkában töltött szülőföldjén; majd a budapesti Hittudományi Akadémián doktorátust szerzett. Hét év kápláni szolgálat után 1976-ban francia ösztöndíjjal Párizsban tanult tovább. Hazatérve a szombathelyi püspökségen 17 év központi szolgálat következett: püspöki titkárként, majd irodaigazgatóként segítette főpásztorát és szolgálta egyházmegyéjét. A főpásztorral megszervezték a fiatalok katekumenátusát.
II. János Pál pápa 1995. november 11-én, Szent Márton ünnepén egri segédpüspökké nevezte ki, ahol a bazilikában december 2-án püspökké szentelték. 1997-ben, Nagyboldogasszony ünnepének vigíliáján veszprémi érsekké nevezték ki. Szeptember 6-án, a beiktatási ünnepen átvette az ősi Veszprémi Egyházmegye kormányzását. Sok kiváló főpásztor – Padányi Biró Márton, Ranolder János, Rott Nándor, Mindszenty József és Badalik Bertalan – nyomdokain jó pásztorként kezdte egyházmegyénk szolgálatát.
„Szándékom, hogy a folyamatosságot biztosítsam, hogy építsek mindarra, amit a nagy elődök létrehoztak, bár hasonlítani sem merem magam hozzájuk. Szeretnék szeretettel szolgálni a főegyházmegyében Istentől kapott tanítói, kormányzói képességemmel (...) Azt szeretném, ha valamiképp’ plébánosa, atyja tudnék lenni a főegyházmegyének, folyamatos, élő kapcsolatot tartva a papokkal, hívekkel, s az ökumené jegyében más felekezetű lelkipásztor társaimmal is” – e szavakkal szólt terveiről a Naplónak, amikor 1997 augusztusában II. János Pál pápa kinevezésével megérkezett Veszprémbe.
Márfi Gyula életvédő szervezetekben is szót emelt a megfogant magzatok védelméért. A hívek jól ismerik a főpásztor és irodalomszeretetét. Szentbeszédeiben Márfi érsek gyakran idéz Ady Endrétől, József Attilától, Dsida Jenőtől, Babits Mihálytól, Reményik Sándortól, Szabó Lőrinctől és – miként egy interjúban elmondta, a számára legkedvesebb, méltatlanul elfeledett költőtől – Váci Mihálytól.
A főpásztor immár tizenhetedik éve vezeti papjait és szolgálja a híveket. Papi és püspöki jelmondata: „A szeretet soha el nem múlik” (1Kor 13,8).
Születésnapja alkalmából a Magyar Kurír szerkesztőségének munkatársai szeretettel köszöntik Márfi Gyula érseket, és imádságban hordozva őt Isten áldását kérik további főpásztori szolgálatára!
Magyar Kurír