Máriapócs két évtizede város

A település nevét a 1696-ban, templomában könnyező Szűz Mária-kép tette ismertté. Az eredeti kegyképet császári parancsra Bécsbe vitték, Máriapócs cserébe egy másik kegyképet kapott, csakhogy az eredeti kép többé nem könnyezett, a helyére emelt kegykép pedig igen. Ez a csoda tette ismert búcsújáró hellyé a várost.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ezért itt tartották ünnepségüket a város lakói – erre utalt Kruppa Tamás Hajdúdorogi Egyházmegyei főhelynök, amikor ünnepi köszöntőjében elmondta: a városokra jellemző volt egy vár vagy erődítmény, amely védte a benne lakókat. Pócsnak nem volt ilyen ismert erődítménye, itt a hit ereje volt az erős fal, amely megvédte az itt élőket.

A rövid köszöntőt követően közösen koncertet adott Sebestyén Márta és a Szent Efrém férfikórus: korálokat énekeltek, egy Cseh Tamás dalt közösen adtak elő, valamint különlegességként egy olyan művet, amelyben görög és arab szavakba öntött gondolatokkal fejezte ki a szerző áhítatát.

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a XVIII. században csapódott hozzá, és a községben lévő Mária-kegyhelyre utal. Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először.

Az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes rámutatott: a máriapócsi görögkatolikus templomban lévő Szűz Mária-kegyképnél minden nemzet meghívást kap a testvériség megkötésére, még akkor is, ha a múltban konfliktusok terhelték kapcsolatukat. A magyarok feladata, hogy megőrizzék, kimunkálják és felmutassák magyarságukat, mert ez az a gazdagság, amelyet csak ez a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Kiemelte: a kereszténység mindig elismerte a nemzeti létet, és minden nemzetnek elismerte a létezéshez való jogát, ezért mondható, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték.

Semjén Zsolt beszédében az Egyház és a világi hatóságok viszonyára utalva hangsúlyozta: a két szervezetnek közösen kell munkálkodnia a rájuk bízott életek gazdagításán és jobbításán. Ugyanakkor teljes tévedésnek nevezte azt, amikor egyes emberek, illetve nézetek szembe akarják állítani a keresztény múltat a nemzethez tartozással vagy az állampolgársággal.
 „Egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és egyszerre vagyunk polgárai a hazának” – jelentette ki.  Máriapócs erre jó példa – mondta –, hiszen az önkormányzat és a görögkatolikus egyház együtt dolgozik a városért és az ott élő emberekért, akik egyszerre hívők és állampolgárok. /MTI

szon.hu/Hajdúdorogi Egyházmegye/Magyar Kurír