A második világháború után az akkor még önálló községből kiugróan nagy számban telepítették ki a német nemzetiségűeket, közel kétezer fő kényszerült szülőföldje elhagyására. A dunakömlődi svábok kitelepítésének 70. évfordulója alkalmából felállított emlékmű a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a dunakömlődi plébániahivatal összefogásával készült el.
Udvardy György pécsi megyéspüspök a megemlékezésen mondott beszédében így fogalmazott: „Amikor áldást kérünk bármilyen tárgyra, műemlékre vagy egy szoborra, legfőképpen azokra kérjük, akiknek ez sokat jelent, vagy akik számára ez felhívással jár. Isten áldását kérjük. Az áldást, ami vonatkozik a múltra, mint ahogy ez az emlékmű a múltban gyökerezik, de a jövőre irányul. Arra az életre, amit Isten jónak alkotott, és kérjük, hogy ezt az életet szépen tudjuk élni.”
„Szükség van az emlékezet megtisztítására” – utalt a főpásztor Szent II. János Pál pápának a 2000-es jubileumra felkészítő dokumentumára. Ez nem azt jelenti, hogy felejtsük el azt, ami történt, hanem hogy vigyük Isten irgalmát a szenvedés helyére.
Udvardy György hozzátette: „Amire ma emlékezünk, a tragédia, a bűn, nem érthető. Emberi indokokkal nem magyarázható. A gonoszság ereje mutatkozott meg. A gonoszság erős, ha az ember gyengének bizonyul. Ám az ember erős tud lenni, ha nem a széthúzásra, az önzésre és a félelemre építi életét. Adja Isten, hogy elődeink szenvedéséből is tudjunk tanulni! Legyen bátorságunk emberhez méltó életet élni! Legyen bátorságunk hagyni Isten rendjét érvényesülni önmagunkban!”
A főpásztor a megemlékezés után a dunakömlődi templomban bemutatott jubileumi szentmisét az áldozatokért ajánlotta fel. „Ünnepeljük a szentet, Szent Imre herceget, a templom védőszentjét, akinek kultusza különösen erősödött a két háború között, erősítve az ifjúságot. Ünnepeljük a szenvedést, az áldozatot, és ünnepeljük Isten szent hajlékát” – fogalmazott homíliájában.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria












