Megjelent az Új Ember 2020. november 8-i száma

A címlapon közöljük Ferenc pápa, Erdő Péter bíboros, prímás és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke nizzai terrortámadás utáni részvéttáviratát a francia egyházhoz. Október 29-én Franciaország ötödik legnagyobb városában, Nizzában, a Notre-Dame-bazilikában egy terrorista késsel támadt az emberekre. Hárman meghaltak, többen megsebesültek.

Szőjük együtt Szent Márton köpenyét – Szolidaritási nap Nigériáért címmel közöljük a Magyar Kurír – az Új Ember katolikus hetilap kiadója – szolidaritási felhívását a koronavírus-fertőzés következtében kialakult humanitárius katasztrófahelyzetben az éhínséggel küzdő nigériai emberekért. A november 11-i szolidaritási akció részletei a lapban olvashatók.

Hetven évvel ezelőtt, 1950. szeptember 7-én jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely négy kivétellel megvonta a működési engedélyt a magyarországi szerzetesrendektől. Fejérdy András történészt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettesét kérdeztük a rendelet nyomán kialakult helyzetről.

Nagyon sok ember döbbent meg azon, hogy milyen mesekönyvet akarnak egyes pedagógusok bevezetni a hazai óvodákban és iskolákban. Talán a mesekönyvnél is megdöbbentőbb az óvodapedagógusok és a tanítók számára a kötethez készült foglalkozásterv. Erről a segédkönyvről és a mögötte meghúzódó ideológiáról Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke fejtette ki gondolatait.

Gloviczki Zoltán több fontos pozíciót is betöltött már a közoktatásban, szeptember 1-jétől az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) rektori teendőit látja el. Az intézmény szerepéről és a felsőoktatás mai helyzetéről kérdeztük.

* * *

A Mértékadó kulturális mellékletben interjút olvashatnak Marjanovic Straja festő-ólomüvegművésszel. A művész elmondta: technikailag és méretét tekintve a kőszegi Jézus Szíve-templom ablakainak – összesen mintegy 320 négyzetméternyi felületet érintő – felújítása jelentette számára a legnagyobb kihívást.

Az Új világ hajnalán – Tisza István című tárlat a modern muzeológia technikáit alkalmazva ismerteti a Tisza család vidéki, geszti hétköznapjait és Tisza István politikai tevékenységét a dualizmus időszakának kiemelt problémái tükrében. Hazánk egyik legjelentősebb és egyúttal leginkább vitatott megítélésű politikai vezetőjének élettörténetét azonban máig kevesen ismerik. Az Országgyűlési Múzeum időszaki kiállítását Kincses Krisztina mutatja be.

A Nézőpont rovatban Baranyai Béla A farkas gyermekei című sorozatról írt kritikát.

A Természetrajz rovatban Schmidt Egon a soponyai halastavaknál tett sétájáról ír.

Magyar Kurír