Megjelent az Új Ember 2022. február 6-i száma

Többéves előkészítés után már a nyomdai munkák fázisában tart a II. Vatikáni Zsinat határozata szerint megújított, Szent VI. Pál pápa által kihirdetett és Szent II. János Pál pápa által felülvizsgált, kibővített Római misekönyv új magyar nyelvű kiadása. A munkákat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet vezette. A misekönyvről Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével, a Liturgikus Bizottság elnökével, a Liturgikus Intézet vezetőjével beszélgettünk mostani lapunkban.

Együtt vagyunk Egyház címmel riportot olvashatnak a nagymarosi plébániai közösség életéről. Csáki Tibor 2020 augusztusában, harminchat évi lelkipásztori tapasztalattal a háta mögött, gyakorlatilag a járványhelyzet kellős közepén került a hazai egyház egyik lelki erőművének számító Nagymarosra plébánosnak. Vele beszélgettünk.

Lapunkban arról is értesülhetnek, hogy átadták a Média a Családért-díjakat január 24-én Budapesten, a Magyar Állami Operaház EIFFEL Műhelyház épületében, és a közönségdíjat állandó szerzőnk, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató vehette át. A szakmai zsűri a megjelenéseket havonta szemlézi, és minden hónapban egy írást és szerzőjét díjazza. Örömünkre szolgál az is, hogy 2021 januárjában Baranyai Béla vezető szerkesztő kollégánk Krisztus „algoritmusa” – Beszélgetés Fekete Zsombor játéktervezővel című interjúját, júniusban Szendéné Kiss Nóra szerzőnk Odaföntről érkezik a fájdalomcsillapító – Nevelőszülőnek lenni című írását és szeptemberben Uzsalyné Pécsi Rita szerzőnk Beteljesedés vagy leépülés? A második félidő dönt! című jegyzetét díjazták és jelölték a 2021. évi díjra. Az írások lapunkban jelentek meg és a Magyar Kuríron kerültek másodpublikálásra.

Versegi Beáta-Mária nővér a Nyolc Boldogság Közösség tagja, teológus, keresztény antropológus, szupervizor, coach. Számos egyetemi képzés oktatójaként és könyveiről is sokan ismerhetik. Életútja során megtapasztalta a mélységet és a vargabetűket is, de mostanra, ötvenedik születésnapjára az életeseményekből összeállt a kép: kirajzolódtak az összefüggések, értelmet nyertek a részletek. A vele készült születésnapi interjút is olvashatják az Új Emberben.

A Mértékadó kulturális mellékletben többek között arról írunk, hogy húszéves lett a Szent Efrém Férfikar. Az ünneplés és az örömteli számadás ideje ez; a hosszúnak tűnő, ugyanakkor gyorsan pergő két évtized bőven elég volt ahhoz, hogy ne csak nemzetközi szinten elismert zenei specialistává, hanem fogalommá is váljon az együttes. Alapítójával és vezetőjével, Bubnó Tamással az indulásról, kísérletező vállalásaikról, négy arcról, nagy elődökről és kortársakról, valamint a jubileumi évad fontosabb eseményeiről beszélgetett Pallós Tamás.

A városligeti Műcsarnok az utóbbi hónapokban jó néhány remek kortárs művésznek adott lehetőséget a bemutatkozásra. Itt láthattuk nemrég Sváby Lajos önarcképeit, Pilinszky János fényképeit, Gyulai Líviusz grafikáit, Barabás Márton zenei ihletésű festményeit. És megismerhettünk egy egyéni látásmóddal bíró alkotóművészt, a 2016-ban elhunyt Baranyay Andrást. „Alkotásainak fő motívuma a kéz volt, amint ezt a kiállításon is láthattuk. Baranyay semmiképpen sem a már jól ismert utakon járt. Önarcképein is egészen egyéni módon mutatkozott be, úgy, ahogyan addig senki.” Mészáros Ákos mutatja be Baranyay András életművét.

A Természetrajz rovatot ismét szívesen ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. Schmidt Egontól néhány idilli sort idézünk, amelyek a teljes írás elolvasására csábíthatnak: „A naptár szerint téli hónap a február, de különösen a második fele többnyire már a tavaszt idézi. Ha egy település kertes részén sétálunk, mindenfelől halljuk a széncinegék tavaszváró, kedves nyitni-kékjét.”

Magyar Kurír