Megjelent Dobszay László utolsó befejezett könyve

A több mint 250 oldalas kötetet február 4-én este mutatták be a Fuga Budapesti Építészeti Központban. A műről Wilheim András és Dobszay Ágnes zenetörténész beszélgetett.

Amint a címe is jelzi: klasszikus formatani tankönyv látott napvilágot, amely Mozart klasszikus zenei stílusának alapelemeiről és gondolkodásmódjáról szól. A kézirat csaknem fél évszázados munkát foglal össze, 1963-ban fogalmazta meg Dobszay László az első változatot, majd a zenetudományi szakon több évtizeden át tanítva kristályosodott ki a teljes, kötetbe rendezett tartalom – ismertette Wilheim András. „Nem igazán tankönyv, és mégis az. Laikus is kézbe veheti, de tudnia kell kottát olvasni” – fűzte hozzá.

„Az elemzések nem tudományos célra készültek; a szakirodalomra való hivatkozást is mellőztem, a kérdés zenetörténeti tárgyalását sem tekintettem feladatomnak. A könyvben gyakorló zenész szól a gyakorló zenészekhez. Kívánatos, hogy a könyv olvasása járjon együtt zenei megfigyelésekkel és feladatok megoldásával, amelyekre itt-ott javaslatokat is teszek” – írta műve ajánlásában Dobszay László.

In memoriam László Dobszay címmel a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság a professor emeritus emlékének szentelte IX. tudományos konferenciáját 2012 októberében. Az MTA BTK Zenetudományi Intézetben rendezett magyar nyelvű előadássorozathoz félnapos angol nyelvű ülésszak társult, amelyen a nemzetközi zenetudományi élet néhány kiemelkedő külföldi képviselője tartott emléke előtt tisztelgő előadást.

Dobszay László 1935. február 2-án született, Szegeden. Történelem- és irodalomtanulmányokat folytatott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, tanárai Viski János (zeneszerzés), Engel Iván (zongora), Kodály Zoltán (népzene) és Szabolcsi Bence (zenetörténet) voltak. 1990-ben a Zenetudományi Intézet Népzenei Osztályának, ugyanabban az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola újonnan alapított Egyházzene Tanszakának vezetője lett. Életét elsősorban a tudományos és pedagógiai munka töltötte be. 2008 decemberében elfogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztét, amelyről 2011. április 20-án lemondott.

MTI/Magyar Kurír