A tartalomból:
– Lovas Orsolya: Az egyházi mecenatúra kiemelkedő alakjai – Pyrker János László
– Sebestény Sándor: Alkotmányos válaszúton 1848-ban című írásával emlékezik meg a lap az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójáról.
– A népi vallásosságban szabadtéri szakrális építmények létesítésének egyik fő indítéka az élet megszentelése, az azt megnemesítő és áldást eredményező szakralitás minél teljesebb megjelenítése az emberi környezetben, részben a rontó erők ellensúlyozására – írja Limbacher Gábor A feszület mint a szakrális tárgyszemlélet példája című tanulmányában, melyben elsősorban az észak-magyarországi út menti feszületek állításának okait, azok típusait és szimbolikájukat vizsgálja.
– Magdolna szerelme című prédikációban az ismeretlen, középkori francia szerző Jézus és Magdolna szeretetkapcsolatáról elmélkedik a Megváltó három életállapotát vizsgálva: „Magdolna szerette az élőt, szerette a holtat és szerette a feltámadottat”. Az Énekek Énekének szeretőjéhez hasonlítja Magdolnát, akinek személyében egyesíti Magdalai Máriát, akiből Jézus „hét ördögöt űzött ki”, Máriát, a feltámasztott Lázár nővérét és a Jézus lábát könnyeivel megmosó bűnbánó asszonyt, akinek „sok bűne megbocsátatott, mert nagyon szeretett”. A prédikáció Szedő Dénes OFM fordításában olvasható.
– A Ferences Világi Rendet, amelynek védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet, Paczolay Balázs mutatja be.
– Lehoczky Leopoldina: Kálváriák
– Albino Luciani: Gyónás 600 évvel később
– Molnár Tamás professzorral Kammerer Ágnes és Galla János készített interjút Remény és perspektíva címmel
– A keresztény művészet szimbólumai – Vanitas: Az ember földi élete, az őt körülvevő dolgok mulandók, tiszavirág életűek – különösen az örök élethez viszonyítva. A mulandóság állandósult képi motívumait ismerteti Mészáros Ágnes írása.
A JEL című folyóirat előfizethető és megrendelhető a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége irodájában. (1054 Budapest, Egyetem tér 5., I. em. Tel: (1) 328-01-64. E-mail: kesz[kukac]t-online.hu)
KÉSZ/Magyar Kurír