Megjelent a Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek című kiadvány

Hazai – 2008. február 4., hétfő | 16:27

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága február 4-én sajtótájékoztató keretében mutatta be a Magyarországi Egyházak, felekezetek, vallási közösségek című kötetet, amely a rendszerváltás óta tizedik alkalommal jelent meg. A mostani kiadás a 2007-ben nyilvántartott, vallásként bejegyzett szervezetek listáját tartalmazza, azok intézményeivel, igazgatási szerveivel, rendjeivel, kapcsolattartóival együtt.

A kötet szerint jelenleg 168 vallásként számontartott egyház, felekezet, közösség és filozófiai iskola működik Magyarországon. Azonban – mint Csepregi András, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője elmondta – a lista korántsem teljes. Címlistájukon ugyanis csupán azok a szervezetek szerepelnek, amelyek az elmúlt esztendőre hitéleti, és az azzal összefüggő tevékenységek folytatására jogosultságot szereztek, illetve az adóból származó 1%-os felajánlással élhettek (tavaly közülük 143 jutott ilyen módon pénzhez), ingatlanrendezési ügyük volt, vagy támogatásért folyamodtak a titkársághoz. Az előző kiadás még körülbelül harminccal több vallást sorolt föl, és bonyolítja a helyzetet, hogy további kétszáz olyan is van még, amely az APEH-től technikai számot kapott ugyan, de az adófelajánlásokból nem származott bevétele.

A tízezer példányban megjelent könyv áttekintő képet ad a legutóbbi kiadás (2001. november 15.) óta eltelt változásokról, hiszen 6 év alatt több új egyházat jegyeztek be, illetve az egyházi fenntartású nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi intézmények, valamint az egyházi fenntartású közgyűjtemények tekintetében is sok változás állt be.

Szerkezetileg öt egységre tagolódik a könyv: felsorolja a magyarországi egyházak nevét és címét (beleértve a szerzetesrendeket is). Ezt követi az egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézmények címjegyzéke, majd a szociális és egészségügyi intézmények fejezete. A negyedik rész az egyházi fenntartású közgyűjteményeket sorolja fel, míg az utolsó fejezetben tájékoztatást kaphatunk az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának tevékenységéről, az állam és az egyházak kapcsolatáról és az egyházi ingatlanrendezésről. Az utolsó rész két tanulmánnyal is szolgál. Az egyik az egyházak jogi beágyazottságával foglalkozik, a másik pedig a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését írja le történelmi távlatokban. Utóbbi tanulmányhoz a mellékletben hat diagram is tartozik, amelyek a visszajuttatott vagyonok egyházak szerinti megoszlását teszik szemléletesebbé.

Matykó Károly/Magyar Kurír

#országos