Megjelent Várszegi Asztrik önéletrajzi vallomása

2019. április 26., péntek | 12:25

Sopron is szívébe zárta a huszonhét évig főapátként szolgáló Várszegi Asztrikot, s nem csak az idősebbek tudják róla, hogy a hűség városában született. Ez is oka lehet, hogy a Gülch Csaba újságíróval folytatott baráti beszélgetésekből született, „A megajándékozott” című kötetet máris sokan keresik.

„A történelmi belváros szívében, a Tűztorony tőszomszédságában, az Előkapu 5. szám alatti házban láttam meg a napvilágot. Ahogy életem tudatosult, ahogy járni kezdtem, úgy lett a városnak ez a része gyermekkorom színtere” – gondol vissza gyermekéveire Várszegi Asztrik A megajándékozott című, most megjelent könyvben.

Az Előkapuban azóta kicserélődtek a lakók, de nem mindenki költözött el. Blaskó Józsefné Erzsi néni 1963-ban fiatalasszonyként érkezett a házba.

„Régen volt, de jól emlékszem az első emeleten lakó fiúra, akkor készült az érettségijére. Vizsga után elköltözött ugyan, de édesanyjával, nagymamájával még jó ideig voltunk szomszédasszonyok. Imre, vagyis Várszegi Asztrik gyakran meglátogatta őket, s bármikor, bárhol találkoztunk, végtelenül barátságos volt. Mindig volt hozzám egy-két jó szava. Bevallom, mindig nagyon jó érzés volt látni a tévében, hallani a rádióban, vagy olvasni róla a lapokban” – mondja mosolyogva Erzsi néni, aki külön kiemeli, hogy bár az egykori fiatalemberből főapát lett, közvetlensége, emberiessége semmit sem változott. Nem várta el, hogy tiszteletteljes három lépés távolságot tartsanak tőle, s mindig volt ideje mosolyogva üdvözölni az ismerősöket.

Az elsők között érkezett a Kisalföld soproni ügyfélszolgálatára tegnap Szász Györgyné, hogy megvásárolja a Lapcom Kiadó és a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadójának közös kötetét.

„Akár templomban, akár előadáson találkoztam Várszegi Asztrikkal, mindig végtelenül szimpatikus volt számomra papként és emberként egyaránt. Lelkileg megérinti az embert, s minden bizonnyal átjön ez a jóság és emelkedettség a vele és róla készült könyv által is” – vallott motivációjáról a nyugdíjas asszony.

Várszegi Asztrik vallomása Sopronról: „...gyermek- és ifjúkorom csodaszép emlékei és az az erkölcsiség segített át a nehézségeken, mely Sopronban gyökerezik, hisz ez a város számomra a kultúrának, az európaiságnak, a vallásosságnak és az ökumeniának a foglalata. Amikor püspökké kineveztek, sokáig gondolkoztam, honnan is vehetném jelmondatomat. A képet a püspöki címerhez a Lackner Kristóf szerkesztette városcímerben találtam. Innen vettem át a bástyákat, az általa választott zsoltárversből pedig kiemeltem három szót: »fortitudo mea Deus«, azaz »erősségem az Isten«, mert hiszen ezt az erősséget valamiképpen mindig Sopron várfalai sugallták nekem.”

Forrás és fotó: Kisalföld.hu

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap
a-keresztenyseg-hetkoznapokban-dol-el-interju-szilvasy-laszlo-uj-piarista-tartomanyfonokkel
A kereszténység a hétköznapokban dől el – Interjú Szilvásy László új piarista tartományfőnökkel

A Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja Szilvásy Lászlót, a tartomány ökonómusát választotta tartományfőnökké márciusban. Hogyan tölti be hivatását az egyén, a szerzetesközösség, az iskola életében? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a provinciálissal.

2019. május 26., vasárnap