Megkezdődött a CCEE plenáris ülése Sankt Gallenben

A Szentatya Erdő Péter bíborosnak és az ülés résztvevőinek küldött üzenetében az  evangelizáció örök feladatára hívja fel a figyelmet és kiemeli, hogy napjainkban sürgető szükség van ennek a feladatnak a megújítására. Kövessék Szent Gál tanítását, aki arra tanít minket, hogy az elvetett mag, a keresztény üzenet ott tud gyökeret verni és ott tud igazán hatni, ahol közösség van, ahol a közösség egyértelműen befogadja és éli ezt az üzenetet.

A CCEE elnöke megnyitó beszédében köszöntötte  Angelo Bagnasco bíborost, Józef Michalik érseket, a CCEE elnökhelyettesét, Markus Büchelt, Sankt Gallen püspökét, a Svájci Püspöki Konferencia röviddel ezelőtt megválasztott elnökét,  Norbert Brunnert, a Svájci Püspöki Konferencia leköszönő elnökét, Ivo Fürert, Sankt Gallen korábbi püspökét és Martin Gehrert, Sankt Gallen kanton kormányfőjét.

Köszöntötte továbbá Aldo Giordanót, a Szentszék állandó megfigyelőjét az Európa Tanácsnál, Mario Codamót, a berni Apostoli Nunciatúra titkárát, Marc Ouellet bíborost, a Püspöki Kongregáció prefektusát, Dimas Lara Barbosa Campo Grande-i érseket, a CELAM helyettes elnökét, és François-Xavier Damibát, a SECAM főtitkárát. Üdvözölte a COMECE képviselőit, Virgil Berce helyettes elnököt és Piotr Mazurkiewicz főtitkárt, José da Cruz Policarpo bíborost, lisszaboni pátriárkát, a Portugál Püspöki Konferencia elnökét,  Rouco Varela madridi érseket, a Spanyol Püspöki Kar elnökét, Angelo Massafra shkodrai érseket, az Albán Püspöki Konferencia  elnökét, Jean-Claude Hollerich luxemburgi érseket és valamennyi delegált püspököt.

A bíboros köszöntőjében kiemelte: az 1978 óta CCEE székhelyként működő Sankt Gallen -  középkori szerepéhez hasonlóan - ma is meghatározó szerepet játszik az európai egyházak életében. Kifejezte örömét, hogy a CCEE éppen abban az évben ülésezhet, amikor 1400 éves jubilumot ünnepelnek, ekkor érkezett meg ide ugyanis Írországból Szent Gál. Akkoriban a nagy társadalmi változások jelentettek mind szociális, mind spirituális kihívást Európa számára. Ebben a helyzetben adták életüket szentek -  köztük Szent Gál és Szent Kolumbán - az evangélium hirdetéséért, és teremtették meg azt a kulturális és vallási egységet, amit a mi Európánkként ismerünk. Ma is számos spirituális és szociális kihívás előtt áll Európa, melyekkel tanácskozásuk foglalkozik majd. Társadalmunknak ebben a helyzetben a végtelenre kell irányítania tekintetét – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter bemutatta a titkárság új munkatársát, Michel Remeryt. Michel Remery a Rotterdami Egyházmegye papja, a következő öt évben a CCEE helyettes főtitkári tisztjét tölti be.  Egyúttal köszönetet mondott a leköszönő Janka Ferencnek.

Bevezető előadásában Erdő Péter bíboros említést tett az előző plenáris ülésről, amely Tiranában zajlott, ahol a résztvevők meggyőződhettek arról, mit jelent az új evangelizáció Albániában, ahol korábban igyekeztek gyökerestül kiirtani a vallásos érzést az emberekből. Nagyváradon, a keleti katolikus püspökök tanácskozásán szintén arról bizonyosodtak meg, hogy a keleti rítusú katolikus egyházak az évtizedes elnyomás, üldöztetés után is képesek voltak újjáéledni. Hangsúlyozta, hogy a keleti hagyományban sok az ének, a képi ábrázolás, és ez közel áll a modern ember igényeihez – korunk embere fogékonyabb az audiovizuális ingerekre, nehezen figyel oda hosszabb szövegekre. A latin Egyház számára is egyre fontosabb a szakrális dimenzió, a misztériumok képi megjelenítése közelíti az embert Istenhez. 

Erdő Péter bíboros előadásában örömmel számolt be a CCEE afrikai püspökökkel közös szimpóziumáról is, amely több mint száz résztvevővel zajlott – a Szentatya is fogadta őket. Beszélt az új evangelizációról Afrikában, e sokat szenvedett földrészen; és Európában, ahol a nagy jólét feledteti az emberekkel Isten létét. A szimpóziumon megállapították, hogy realistább és keresztényibb módon kell segíteni Afrikát, tiszteletben tartva az afrikai népek méltóságát és értékeit. Amikor egész népek éheznek, természetesen szükség van az azonnali segítségre – ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogyan lehet az egész gazdasági rendszert igazságosabbá tenni. Hangsúlyozta, hogy ebben Európának is felelőssége van.

Erdő Péter beszámolt továbbá a CCEE-KEK vegyesbizottság üléséről és Katolikus-ortodox fórum harmadik, lisszaboni  találkozójáról: mindkettő azzal  a jelenséggel foglalkozott, hogy a gazdaság és a pénzpiac fokozatosan elszakad a társadalmi élet egyéb területeitől. A társadalmi igazságosság kérdéséről esett szó, amely országonként és egész Európa szempontjából más-más hangsúllyal került előtérbe.

Erdő Péter bíboros külön kiemelte azt a problémát, hogy Európában az emberek egyre inkább úgy érzik, nincs hatalmuk a körülmények felett. Már a fiatalok sem lázadnak, tehetetlennek érzik magukat. Eluralkodott a beletörődés érzése, de vannak reményteli jelek is: az emberek vágynak az Istennel való találkozásra. Kiemelte továbbá: a hit hirdetése és az Afrikával, a szegényekkel való szolidaritás összefügg egymással.

Felhívta a figyelmet arra, hogy külön figyelmet kell szentelni a vallásszabadság kérdésének Európában és az egész világon.

Végül köszönetet mondott XVI. Benedek pápának a hit éve meghirdetéséért, majd Isten áldását kérte munkájukra. 

Magyar Kurír

(tzs)