Megnyitották a Boldog Sándor István emlékévet

A Don Bosco Szaléziak tartományfőnöke elmondta: az emlékév célja, hogy jobban megismerjék, elmélyítsék és másokkal is megismertessék Sándor István szalézi testvér karizmáját. Mivel az első magyar szalézi boldog szerzetesi életét 1938. április 1-jén kezdte, amikor belépett Mezőnyárádon a noviciátusba, a rend alapítóját, Bosco Szent Jánost pedig 1934. április 1-jén avatta szentté a katolikus egyház, ez a nap kifejezi a kötődést a mester és tanítványa között.

A Boldog Sándor István-emlékév során elsősorban a fiatalokat kívánják megszólítani a szaléziak. Tóth József Miklós mogyoródi plébános örömét fejezte ki, hogy az emlékévet oly sok fiatal jelenlétében nyitják meg, hiszen Sándor Istvánban olyan példaképet tudnak felmutatni a mai fiatalok számára, aki bátran megvallotta hitét, vállalta a felelősséget cselekedeteiért, viselte a meghurcoltatás és kínzás fizikai, lelki terheit.

Az animátorok találkozóján kívül július 15, és 19. között a ministránsoknak szerveznek nyári tábort Péliföldszentkereszten. Idén is megrendezik a nagyszabású Szalézi Part Fesztivált augusztus 12. és 17. között Balatonkenesén. Szolnokon szeptemberben szobrot avatnak városuk szülöttjének. A tavaly bemutatott Sándor Istvánról szóló színdarabot a tervek szerint Óbudán és Szombathelyen is bemutatják. Október során Szolnok ad helyet az animátorok őszi országos találkozójának is.

Az emlékév során teljesen megújul a péliföldszentkereszti kegytemplom. Itt mutatják be először április 18-án, nagypénteken a Boldog Sándor István Bőrönd-kiállítást, amely kis méretével és praktikus megoldásával akár egy osztályteremben vagy kisebb helyiségben is könnyedén felállítható. A kiállítás célja, hogy minél több helyen bemutassák a szalézi vértanú életét – ezért látható lesz majd a szalézi intézményekben, és örömmel elviszik bárhová, ahol érdeklődnek. A kiállítás, Dér András Sándor Istvánról szóló filmjével és a róla készült színdarabbal együtt kiváló kulturális program keretében ismerteti az 1953-ban kivégzett vértanú szerzetes életét.

Magyar Kurír