
Az amerikai püspökök az elmúlt hetekben átszámolva 250 ezer eurót bocsátottak az érintett halászok rendelkezésére. Roger Morin, Biloxi (Mississippi) püspöke úgy fogalmazott: „A tragédia emberéleteket követelt, és súlyos károkat okozott a környezetnek és a gazdaságnak." Az érintetteknek „gyors és nem bürokratikus" segítségre van szüksége. Az egyház segélyprogramokkal igyekszik csökkenteni a legsúlyosabb hatásokat. Az intézkedések mindenekelőtt lelkileg fontosak az ott élők számára. Az egyház azt üzeni a partvidéken élőknek: nem hagyunk benneteket egyedül.
Az olajszennyezés egyszer eléri a partokat; a kérdés csak az, hogy mikor. A katasztrófa következményeit mindenhol érezni: a halászok egzisztenciájukat érzik fenyegetve, mivel több hete nem halászhatnak, a partvidékeken pedig leginkább halászatból és az olajiparból élnek az emberek.
Szakértők 40 milliárd euróra becsülik a kárt. Április 20-án felrobbant és elsüllyedt a Deepwater Horizon olajkitermelő platform, súlyos környezeti katasztrófát okozva. A balesetben 11 ember meghalt. Azóta naponta körülbelül 9,5 millió liter olaj ömlik a Mexikói-öbölbe. Az ökológiai károk mértékét azonban csak sejteni lehet.
Az olajömlés elállítását célzó számos kudarcba fulladt kísérlet tovább nyugtalanítja az embereket. Most már nem csak a Vatikán kérdőjelezi meg nyilvánosan a technika hatalmát. Federico Lombardi szentszéki szóvivő azt mondta: meglepő, hogy a katasztrófa elhárítására gyakorlatilag még mindig nincs megoldás.
Mi azonban a katasztrófa tanulsága? Louisianában az emberek furcsa kettősséget élnek meg: egyrészt saját bőrükön tapasztalják, milyen hatással vannak a történtek a térség életére, másrészt pedig azért is érinti őket, mert bevételük nagyrészt az olajipartól függ. Egyes környezetvédő csoportok bejelentették, hogy a következő napokban tiltakozó megmozdulásokat szerveznek az Egyesült Államok partvidékein a mélytengeri fúrások ellen. Szándékuk nem aratott osztatlan sikert.
Magyar Kurír