Megszólaltak a zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom harangjai

Hazai – 2014. szeptember 21., vasárnap | 13:45

68 éven át tartó folyamat fejeződik be azzal, hogy a helyükre kerültek a Páduai Szent Antal-plébániatemplom új tornyában a harangok. A zuglói közösség 2014. szeptember 21-én Székely János püspökkel ünnepelte a harangszentelést.

Bárány Béla plébános köszöntésével kezdődött a zsúfolásig megtelt zuglói Páduai Szent Antal-templomban a harangszentelést ünneplő szentmise. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a szentmisét bemutató papsággal a harangokhoz vonult, elvégezte a szentelés szertartását, majd a négy harangot felhúzták a toronyba, ahol a szentmisét követően első ízben megszólaltak.


Homíliájában Székely János püspök a Fekete István Betlehem című novellájában mendikáló gyerekek történetét elevenítette fel. A szomszéd faluban elidőző, majd a hófúvásban eltévedő gyerekeket az ima csendjében falujuk éjféli misére hívó harangszava menti meg, és mutatja meg számukra az elveszített irányt. Imádkozzunk – idézte Székely János a novella Péterét. Ha ezt megteszem, meghallom a harangszót, s tudni fogom, merre kell menni.


Áldás, hogy a város zajában, zűrzavarában a harang szelíd hangja Isten felé hív. Székely János több történettel alátámasztva arról beszélt, milyen fontos, hogy az ember életében mindig meglegyen a kapcsolat Istenhez. Az ég felé kapcsoló szál tesz minket igazán emberré, emel fel önzésünk, korlátaink fölé – mondta.

Ez a szál tartja meg a társadalmat is, hiányában érdekviszonyok diktálnak életünkben. A magasba törő templomtorony, az Istenhez kapcsoló szál jelképeként, nemcsak az éggel, de egymással is összeköt bennünket. Mennyire szükség van ezekre a hangokra városainkban – hangsúlyozta Székely János. Mindannyiunkat hív ez a harangszó, hogy tartani tudjuk az irányt, és ha kell, visszataláljunk a helyes útra.

A szentmise végén a hívek közössége a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívását követve az üldözött keresztényekért imádkozott. Bárány Béla végül köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a megvalósulást. Történelmi léptékű támogatást kaptunk – emelte ki Pacsák Ferenc polgármester és az önkormányzat tevékenységét. Végül Rozgonyi Zoltán alpolgármester méltatta a zuglói összefogást, melynek köszönhetően meg tudott valósulni az átfogó fejlesztés.


A szentmisét követően kötetlen beszélgetésre, agapéra hívták a plébánia híveit a templom kertjébe. Az ünnepi nap délutánján Milisits Máté művészet- és művelődéstörténész és Samodai József, a Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője előadásai a Bosnyák téri templomok régi és új szakrális emlékeivel, különleges harangok bemutatásával foglalkoztak. Estére zuglói orgonaművészek orgonahangversenyére hívták a híveket.

Bárány Béla a Magyar Kurírnak elmondta, kiemelkedő összefogással épült az új torony, és készült el a három új harang. A hívek tavaly márciustól kezdődően 44 millió forinttal támogatták az építkezést, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 30 millió Ft, a zuglói önkormányzat pedig 40 millió Ft támogatást nyújtott.

Az új torony első emeletén kapott helyet az orgonához kapcsolódó próbaterem, a második szinten múzeumot nyitottak, mely a templom építésének tárgyi emlékeit és képi dokumentációját mutatja be, a negyedik és az ötödik szint kerengői kilátóként is várják a látogatókat.

A templomtorony építése része annak a folyamatnak, melynek során a Bosnyák tér megújulásával Zugló méltó főterévé vált. Ma a toronyban négy – három új és egy régi – harang lakik. A teljes rekonstrukciónak köszönhetően közösségi és rendezvénytér jött létre az egykor rendkívül elhanyagolt területen. Ennek valódi dísze a külső és belső kivilágítással még inkább hangsúlyt kapott templomépület.

A zuglói templom építésének története 1919-ben kezdődik, amikor Csernoch János hercegprímás kijelölte a zuglói plébánia területét. A templom alapkövét 1941. december 14-én az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán segédpüspök áldotta meg, majd a félkész állapotú épületet Mindszenty József hercegprímás szentelte fel 1946. augusztus 18-án. Sürgetett ugyanis az idő, mert a kormányzat az épületet vásárcsarnokként kívánta hasznosítani. Ekkor már készen voltak a templomtorony tervei, de akkor pénzhiány miatt csak egy 19,5 méter magas torony épült meg.

A jelenlegi, 58 méter magas építmény toronysisakját januárban áldotta meg Erdő Péter bíboros, miután befejeződött a templom főhomlokzatának felújítása.

A templom új tornyának építését Portus Buda Group leányvállalata a CONSTRUCTOR DOMINI kivitelezte.

A Rimanóczy Gyula tervei alapján épített háromhajós Páduai Szent Antal-templom területe 1620 négyzetméter, ezzel a Szent István-bazilika után Budapest második legnagyobb temploma, mintegy háromezer ember befogadására képes. A szentély falán látható freskó, amely Páduai Szent Antal életéből vett jeleneteket ábrázol, Kontuly Béla festőművész 1959 és 1961 között készült alkotása.

Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria