Mit csinál a Ferences Internacionálé?

Mely provinciák tartoznak ebbe a testületbe, melynek COTAF a rövidítése?

Rendünk sajátossága, hogy területi alapon az egyes provinciákat nagyobb egységekbe, konferenciákba osztja, ezzel megteremtve egy köztes szintet a rend vezetése és az egyes rendtartományok között. A COTAF konferencia, amelynek a magyar rendtartomány is tagja, a német, holland, francia, belga, osztrák, dél-tiroli és svájci testvéreket, valamint az erdélyi provinciát foglalja magában. A konferencia több szinten rendez találkozókat minden esztendőben. Évente kétszer találkoznak a tartományok vezetői, valamint az evangelizációs és missziós titkárok, emellett a provinciák nevelői is rendszeresen összejönnek. Tavaly ősszel a provinciák teljes vezetőségének, azaz a tartományfőnökök, a helyettesek, a tanácsadók és a titkárok számára szerveztek találkozót Assisiben.

Mi jellemző ma ezekre a provinciákra?

Nyugaton nagyon erős a rend létszámának csökkenése. Ezért megkezdődött a nyugati rendtartományok összevonása. A jelenlegi osztrák rendtartomány három nagyobb egységből jött létre, határa pedig átnyúlik a dél-tiroli területre is. A svájci tartomány elvesztve függetlenségét a bécsi provinciától függő ún. kusztódiaként működik tovább. A korábbi két magyar rendtartomány összevonására 2006-ban került sor. 2010-ben jött létre az egyetlen német rendtartomány, négy korábbi provinciából. Idén nyáron vonják össze a két francia tartományt (ezen a területen korábban öt provincia működött), a belga testvérek pedig szintén elvesztve függetlenségüket, Hollandiától függő kusztódiaként élnek tovább. Valószínűleg később ez utóbbi rendi egységet egyesíteni fogják a német rendtartománnyal. Mindeközben úgy néz ki, hogy az erdélyi rendtartomány meg tudja őrizi függetlenségét.

Milyen következményei vannak ezeknek a változásoknak?

E folyamatok, melyek a nyugati provinciák erős elöregedésével is járnak, ránk, magyarokra is kihatnak. Évek óta veszek részt különböző rendi gyűléseken, és azt érzem, hogy nyugati testvéreink egyre inkább számítanak ránk. Már nem úgy néznek minket, mint szegény keleti szomszédokat, akiket támogatni kell, hanem megfogalmazódik az az elvárás, hogy vegyünk részt azokban a közös feladatokban, amelyeket évtizedekkel ezelőtt nyugati testvéreink elindítottak. A másik érdekesség a mostani találkozáskor lett szembetűnő számomra. Különösen a német rendtartomány számos szervezetet, mozgalmat alapított a korábbi években különböző feladatok végzésére, támogatására. Missziós szervezetek, továbbképzéssel foglalkozó alapítványok, kiadók tartoznak közéjük. A mostani megbeszélésen sokat hallottunk ezeknek a szervezeteknek az összevonásáról, illetve bizonyos intézmények megszűnéséről, mert nem érdemes kiüresedett és sokszor hatalmas struktúrákat továbbvinni, ha nem tudjuk megtölteni élettel, valós feladattal.

Mi volt a témája a mostani találkozónak?

Konferenciánk a fenntartója a Ferences Missziós Központnak. Tanácskozásunk egyben kuratóriumi ülése is volt ennek a szervezetnek, melynek során komoly támogatásokról döntöttünk. Arra törekedtünk, hogy a forrásokat a leghatékonyabban osszuk szét. Az a cél, hogy ne épületekbe, holt struktúrákba fektessünk, hanem az emberi életet szolgáljuk a támogatott projektekkel. Önkéntes missziósokat is képez a központ, akik azután hosszabb-rövidebb időt valamelyik misszióban töltenek. Hazaérkezésükkor a központ tapasztalataik feldolgozásában is segíti őket. Komoly kutatási és publikációs tevékenység is kötődik a központhoz.

Milyen kezdeményezéseket támogat ez a missziós központ?

Leginkább szociális jellegűeket. Különösen erős elköteleződést tapasztalok az AIDS-es betegeket ellátó intézmények irányában. Szintén nagy számban támogatnak oktatási pályázatokat. Idén több pasztorális kezdeményezés is bekerült a nyertesek közé, elsősorban azok, amelyek kapcsolatot teremtenek a környezetvédelem, az emberi jogok és a lelkiség között. Elsősorban afrikai, dél-amerikai és ázsiai projektek kapnak segítséget. A kuratóriumban több olyan ferences is ül, aki valamelyik missziós területen szolgált. Így egy-egy pályázatnál pontos információt kaphatunk az adott helyzetről. Sok munkát fektetnek a központ világi munkatársai abba, hogy egy-egy támogatási kérelem hátterét és hatékonyságát megvizsgálják. A mostani találkozón öt komoly úti beszámolót hallgathattunk meg a mozambiki, a Bissau -Guinea-i, a brazil, az indonéz és nyugat-pápuai, valamint a bolíviai helyzetről. Ezek a beszámolók szükségesek ahhoz, hogy reálisabb döntést hozzunk egy-egy adott kérdésben. Támogatást kap a ferences család ENSZ mellett működő nemzetközi szervezete is, a Franciscan International.

Mekkora összeggel gazdálkodik a Ferences Missziós Központ, és honnan van pénze?

Éves forgalma meghaladja a 15 millió eurót. Több mint tízezer rendszeres adományozója van, akik mindig részletes tájékoztatást kapnak az adományok sorsáról.

Kik az adományozók?

Főleg németek és osztrákok. Számomra nagyon pozitív tapasztalat a német egyház elköteleződése az ilyen jellegű kezdeményezések mellett. A világegyház számos szervezete komoly támogatást kap a német egyháztól, benne ettől a ferences alaptól. E támogatások nélkül Afrika és Dél-Amerika egyházainak intézményei nemigen tudnának működni. Sokszor talán bele sem gondolunk, hogy a harmadik világban milyen fontos feladatokat vállalnak a katolikus szervezetek, amikor olyan szociális, egészségügyi és oktatási intézményeket működtetnek, amelyeket jobb módú országokban általában az állam magára vállal.

Furcsán hangzik a magyar fülnek: Ferences Internacionálé. Mi a feladata?

Ez egy úgynevezett NGO, vagyis olyan nem kormányzati szervezet, amely tanácskozási joggal részt vehet az ENSZ munkájában. A nyolcvanas évek elején jött létre, mint a teljes ferences család közös szervezete. Az a feladata, hogy a ferences lelkiségtől inspirálva szolidaritást vállaljon azokkal, akik nem tudnak magukért kiállni, vagyis hogy lobbi tevékenységet folytasson az egyes kormányoknál és a nemzetközi szervezeteknél a szegények és az elesettek érdekében. A területek, amelyekkel manapság foglalkozik: emberi jogok, különös tekintettel a nők és gyermekek jogaira, az ivóvízhez való jog, az igazságosság és a teremtés megőrzésének kérdései, a béke szolgálata. Vizsgálja az egyes országok helyzetét, képzéseket tart a helyi lakosságnak, illetve máshol már bevált módszereket terjeszt.

Érdekes a lobbi tevékenység egy szerzetesekhez köthető intézmény esetében. Hazánkban vajon lobbiznak a ferencesek?

Kifejezett lobbi tevékenységet nem végzünk, azonban az élet néha úgy hozza, hogy élve a lehetőségeinkkel, megpróbáljuk hallatni a szavunkat fontos ügyekben, vagy épp azokért, akik nem tudják igazán képviselni érdekeiket. Az utóbbi időkből az autisták ügyét említeném. Rendtartományunk több mint egy évtizede tartja fenn a gyöngyösi Autista Segítő Központot. Sokáig mi magunk sem éreztük igazán magunkénak az intézményt. Ma már azonban teljes szívvel küzdünk az intézmény fennmaradásáért, amely nemcsak az autistáknak, hanem családjaiknak is hatalmas segítséget nyújt. Az intézmény fenntartásához illetve az autizmussal élők problémáinak társadalmi megismertetéséért nekünk is kiterjedt és szívós lobbi tevékenységet kell folytatnunk. Tevékenységünk nem merül ki az autistákért való koldulásban, ami egyébként nem idegen a ferencesektől, lévén kolduló rend vagyunk, hanem szisztematikus tudatformálást is jelent, elsősorban a döntéshozók körében, e hátrányos helyzetben lévő réteg érdekében. Vagyis bizony mi is lobbizunk.

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!