Mustó Péter: Megszereted, ami a tiéd – VIDEÓVAL

A könyvbemutatóra megtelt a Párbeszéd Házának nagyterme. Mustó Péter jezsuitát sokan ismerik, szeretik, lelkigyakorlatainak híre bejárta az országot. A könyv címe: Megszereted, ami a tiéd, talán azok számára is sokat sejtet, akik nem hallottak még ezekről a lelkigyakorlatokról vagy a meditációs imáról.

A könyv látni tanít: felemelni a tekintetünket, észrevenni, ami előttünk van, de amit a csalódások keltette félelmeink eltakarnak előlünk. „Úgy nézni az életünkre, hogy megszeressük, ami a miénk. Azzal a reménnyel vehetjük kézbe ezt a könyvet, hogy olvasása során mindannyiunkban erősödik a bizalom, hogy Isten jelen van ott is, ahol nem hittük” – írja bevezetőjében Hári Ildikó, Mustó Péter jó barátja és beszélgetőtársa, a Boldogasszony Iskolanővérek magyar rendtartományának tagja, akivel a szerző a közös munka során könyvvé formálta gondolatait.

Mustó Péter és Hári Ildikó párbeszédes formában mutatták be a kötetet. Öt gondolatot emeltek ki az elmélkedésekből. Hári Ildikó minden gondolathoz felolvasott a könyvből néhány szakaszt, és arra kérte a szerzőt, fűzzön kommentárt az elhangzottakhoz.

1. Isten jelen van ott, ahol nem hinném, jelen van abban is, amit nem tudok jól csinálni.

„Ami érint, ami vonz és taszít, ahhoz van közöm. Engem formál, az én feladatom, az én esélyem… Amíg gyötrődöm, Istent keresem… Istennel ott találkozom, ahol őszintébb leszek magamhoz, ahol jobban, igazabbul észreveszem, megértem azt, ami történik. És kész vagyok tanulni, változni.”

Mindig azt tanították, hogy Isten jó. Mindig hittem, hogy Istennek mindenhez köze van, ahhoz is, ami rossz – vallotta meg Mustó Péter, aki megerősítést adott ahhoz, mennyire fontos rátekinteni arra is, ami rossz. Rátekinteni és megpróbálni más szemszögből nézni.

2. Mindenkit megkísérthet a sötétség: elveszik a biztonságérzetünk és úgy érezzük, az egyetlen realitás maga a sötétség.

„Az ember ember mivoltához hozzátartozik, hogy kételyei támadhatnak abban, érdemes-e az életet élni… Magam is megtapasztaltam, hogy a sötét és a fény nem jelkép, hanem valóság… Minden sötét volt, sötétség vett körül kívül-belül… Csak a sötétet láttam. Kivéve egy ajtónyílást. Az ajtó nem volt teljesen becsukva. Nem a szoba ajtaja, hanem az, amit láttam… A nyíláson fény jött be… Tudtam, hogy dönthetnék a sötétség mellett. De nem úgy döntöttem.” Majd a kötet egy következő fejezetében így folytatja: „Az a döntés, hogy nem veszed el az esélyt a világosságtól, ez az új szövetség, az új szerződés, amelyet az Istennel és az élettel kötsz.”

Mustó Péter kommentárjában megrendítő vallomást tett azokról az ismerőseiről, akik nem tudtak bízni a világosságban és hálát adott azért, amiért úgy döntött, nem csukja be ezt az ajtót és egyben azt kívánta: legyen mindig erőnk ahhoz, hogy ne csukjuk be azt az ajtót, amelyen keresztül a világosság beszűrődik.

3. Hogyan bízhatok Istenben, aki zavarba hoz, amikor kérlelhetetlennek, érthetetlennek, félelmetesnek mutatkozik? Feladom-e a bizalmat?

„Isten nem félt önmagától. Kinézi belőlem, hogy elbírom őt olyannak, amilyennek tapasztalom… Mássá válok azáltal, hogy Isten nem félti tőlem az arcát, amelyet nehezen tudok elfogadni tőle, amelyet nehezen viselek.” Később a szerző így folytatja: „A valóság mutatja meg, milyen az Isten. Akkor szeretem Istent, ha elfogadom olyannak, amilyennek a valóságban megismerem.”

Mustó Péter az élethez való bizalom témájával kapcsolatban elmondta: őt magát mindig örömmel töltötte el, ha az embereknek sikerült valami és mindig szerette nézni, ahogyan a növények növekednek. A feladat az, hogy meg tud-e szeretni mindent, tudja-e szeretni, ami van.

4. Hová figyelsz, ha valami fáj? A nehézségek idején van-e lehetőséged dönteni?

Igen, van – válaszolja a szerző. Éppen ez a gondolat rejlik a kötet fejezetei mögött: dönthetünk arról, hová irányítjuk a figyelmünket. „Ha csak arra figyelsz, ami hiányzik, arra, hogy mi nincs, ami pedig lehetne, akkor nem látod annak értelmét, ami van… Nem érzed, hogy élsz… Ha csak a veszteségre nézel, nem veszed észre, milyen lehetőség van ott, ahonnan menekülnél: mi nyílhat meg számodra ott.”

5. Megszereted, ami a tiéd.

„Amikor csalódásaidból lélegzethez jutsz, észreveheted, hogy minden fájdalmad ellenére mennyi szállal kötődsz ahhoz, ami most a tiéd… Amivel megküzdöttél, amin átvergődtél, amiért kitartottál, az válik a tiéddé. És nem mindig az, ami rögtön sikerül. Az a tiéd, ami mellett újra és újra döntesz.”

Mustó Péter végül elmondta hallgatóságának, úgy érzi, az élet állandó keresés. „Hogyan találjuk meg az összhangot a külső hatások és a belső indíttatások között? Életünket meghatározzák a külső körülmények, ugyanakkor van egy másik, belső vonal, amely mindig előre visz. Ezt nem mindig irányítjuk, inkább csak érzékeljük. Számos konfliktust hoz magával, ugyanakkor örömmel, biztonsággal tölt el, ha tudjuk követni belső indíttatásainkat. Megvalósításukban azonban alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz” – zárta gondolatait a jezsuita szerző.

Fotó: Tímár Dalma

Magyar Kurír
(tzs)