Művészettörténészek vitája egy Ecce Homo-képről

A kép Jézust ábrázolja – megkötözve, töviskoronával a fején. Joaquin Caler atya kilenc évvel ezelőtt egy sevillai családtól vásárolta; jelenleg egy évig a guadixi katedrális múzeumában a nagyközönség is megtekintheti.

Joaquin Caler a The Art Newspaper című művészeti magazinnak elmondta, hogy ez az alkotás lehetett az eredetije Bartolomé Esteban Murillo híres motívumának, az Ecce Homónak, amelyet a mester számos alkalommal megfestett. Köztük van a Long Island-i Hecksher Museum of Art tulajdonában lévő legismertebb példány is.

Ezt az állítást támasztotta alá Enrique Pareja López, a spanyol királyi szépművészeti akadémia tagja, a sevillai szépművészeti múzeum korábbi igazgatója, aki először a kép restaurálásakor találkozott a művel. Szerinte a guadixi Ecce Homo 1665 és 1670 között készülhetett, és jobb, mint a Long Island-i múzeumban őrzött darab. „Meg vagyok győződve arról, hogy jelentős művel van dolgunk” – mondta, hozzátéve, hogy az alkotás annyira jól sikerült, hogy ezt kellene eredetinek tekinteni Murillo hasonló festményeinek sorában.

Mások azonban vitatják, hogy a kép valóban Murillo keze munkája. Benito Navarrete és Enrique Valdivieso – mindketten a XVII. századi festő munkásságának köztiszteletnek örvendő szakértői – cáfolják Joaquin Caler atya és Pareja López állítását. Szerintük a guadixi festményt Murillo egy tanítványa készítette. Navarrete, a madridi Alcalá Egyetem művészettörténésze úgy véli: a mű nem olyan színvonalú, hogy azt a nagy festőnek lehetne tulajdonítani. „Nem látom Murillo keze nyomát ezen a festményen: Jézus arca szegényesen kidolgozott, nem látni a művész nagyszerűségét a vörös ruhán sem. Ez csak másolat.”

A szakértő emlékeztetett arra, hogy művészettörténészek nagy számban a Hecksher-múzeumban lévő festményt ismerték el Murillo Ecce Homo-témájának eredetijeként, még akkor is, ha az intézmény maga egy Murillo-tanítványnak tulajdonítja a művet.

Valdivieso szerint a guadixi kép Murillo műterméből került ki, és egyike annak a számos hasonló darabnak, amelyek azért készültek, hogy kielégítsék a nagyszámú megrendelést. Akkoriban ugyanis sok vagyonos spanyol rendelt ilyen festményt vallási indíttatásból, az otthoni imádkozáshoz. „Murillo tehetsége nagyobb volt, mint amiről a guadixi festmény tanúskodik” – vélekedett a szakértő. Hozzáfűzte, még a Long Island-i példány is arról árulkodik, hogy nem Murillo fejezte be, de így is az a legjobb fennmaradt változata az Ecce Homo-képeknek.

MTI/Magyar Kurír