Napi sajtószemle

Beszámolók a vatikáni és a hazai karácsony szertartásokról

Vatikáni beszámolók

A Népszabadság (7.o.) Szókimondó ünnep a Vatikánban, a Népszava (8.o.) Békére szólított fel a pápa, a Magyar Nemzet (1., 8.o.) A vallás szabadságáért –Békét sürgetett a pápa, a Magyar Hírlap (1.,6.o.) A pápa a hívekhez: Álljanak ellen! – XVI. Benedek Kína politikáját bírálta címekkel számolnak be arról, hogy karácsonyi üzenetében elítélte a keresztények elleni abszurd erőszakot, a közel-keleti béke újjászületéséért imádkozott, valamint Irak és Kína üldözött katolikusait biztatta XVI. Benedek pápa, aki több ezer katolikus hívő előtt, szigorú biztonsági intézkedések közepette mondta el Urbi et orbi beszédét karácsony első napján, szombaton, a Vatikánban.
A Népszabadság beszámolója kiemeli: „Karácsonykor tetőzött a Vatikán és Peking közötti feszültség. A kínai katolikusokhoz 2007-ben írt pápai levél után működőképesnek tűnt a 13 millió kínai katolikusról kötött paktum: a Szentszék nem emelte fel mindig szavát a földalatti katolikusok üldözése miatt. Peking nem vitte túlzásba a pápai engedély nélküli püspöki kinevezéseket. Mígnem a Rómához hű egyház püspökeit egy hónappal ezelőtt a hivatalos pekingi egyház nagygyűlésén való részvételre kényszerítették. Válaszként a Vatikán a népek evangelizációjának kongregációja élére a hongkongi Savio Hon Tai-Fait nevezte ki, és karácsony napján a pápa vállalta a nyílt törést Pekinggel.” A Népszabadság szerint újdonságnak számított, hogy XVI. Benedek december 24-én a BBC rádiócsatornáján beszélt, s idén először a vatikáni szertartásokat nemcsak interneten, hanem iPhone-alkalmazás segítségével is sugározták.    
A Magyar Nemzetben (7. o.) Sitkei Levente Fel, nagy örömre! címmel tényként állapítja meg, hogy a Szentföld keresztényeit üldözik „… s gyorsan tegyük hozzá, rossz ott palesztinnak lenni, s halkan azt is, hogy izraeli zsidónak sem leányálom. A politikai döntések nem hoztak boldogságot, de ahogy a pápának, úgy Krisztusnak sem hinnének. Valaha a farizeusok tiltakoztak ellene, ma Richard Dawkins hivatásos ateista és egyházgyűlölő kérdőjelezte meg a megváltást és az áteredő bűnt a Guardian-ben írt véleménycikkében. Erről ő írt már egy szekérderék könyvet, ebből él. Nem akar azokhoz csatlakozni, akik tudják, milyen hideg az aluljáró.” A cikkíró leszögezi: „XVI. Benedek nem politikai döntéseket hoz, pedig Peking most valószínűleg rosszallja a Szentatya szavait. A kínai kormány hivatalosan ateista, s a pápa csak annyit kér, hogy imádkozzunk azokért, akik a Kínában nem engedélyezett katolikus egyház hívei. Ahogy a Nobel-békedíj alkalmat adhat arra, hogy Pekingre ráhúzzák a vizes lepedőt, itt erről szó sincs. Semmi szükség most a pápa szavait kihasználva Kína mellett, vagy Kína ellen érvelni. Emberekről, szenvedőkről van szó.” A cikkíró arra is kitér, hogy bár az EU „kapott egy-két ütést az utóbbi két évben, bízvást mondhatjuk, a nagyvilágban sokan szeretnének szegénynek lenni Magyarországon. Igazuk van? Talán igen, mert aki itt szegény, az Szudánban, vagy Nyugat-Kínában gazdag. Csakhogy az ember tényleg nemcsak kenyérrel él, de Isten igéjével is, Richard Dawkinst például vígan körberöhögnék az említett helyeken és még aluljáró sem volna. Persze nekik sem lenne igazuk, mert az ő koordinátarendszerükben más értékek szerepelnek. Úgy általában nem érdemes keresni az igazságot sem itt, se Fokföldön, se Ázsiában. Inkább örvendezzünk, mert megszületett a Megváltó!”

Hazai beszámolók

A Népszabadság (3.o.) Erdő Péter: segíteni azon, akit bántanak címmel, a Magyar Nemzet (2.o.) Katolikus körlevél a család évére főcímmel és Erdő Péter: Az idei katasztrófák idején mutatkozott meg, hogy él még az emberek szívében a segítőkészség alcímmel, a Magyar Hírlap (1.,2.o.) Nem kell félni a házasságtól … Megnyitották a Család évét címekkel számolnak be Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érseknek a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott karácsonyi éjféli szentmiséjéről, valamint a tegnapi, Szent Család napján tartott szertartásról, amelyen a magyar katolikus egyházfő megnyitotta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Család évét.

Beszámolók a protestáns istentiszteletekről

A Népszabadság (3.o.) Bölcskei Gusztáv szerint baj van a normával alcímmel, a Magyar Hírlap (2.o.) Bölcskei szerint ma baj van a normákkal – „Isten igéi nem fogynak el soha” címekkel számolnak be a protestáns egyházi vezetők által bemutatott istentiszteletekről. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a debreceni református Nagytemplomban tartott karácsonyi istentiszteleten leszögezte: „Karácsony nem más, mint Isten szent, igazi válságkezelése, egyszer, s mindenkorra szóló megoldás az emberiség válságára”. Kiemelte: karácsonykor megjelent Isten üdvözítő jósága és emberszeretete, ennek nem kell újra és újra megjelennie, szemben a mai hatalmasságokkal, akik újra és újra próbálják kezelni a mindig újra felbukkanó válságokat. A református püspök leszögezte: „Karácsonykor Isten a normális úton jött közénk. Isten karácsonykor az emberi normalitást ölti magára. Ez egyben azt is jelenti, hogy ő megszabja valamennyiünk számára, hogy mi a norma.” Bölcskei Gusztáv hivatkozott a gyerekek karácsonyi vágyait vizsgáló felmérésre, amely szerint akár kölcsönt is felvetetnének szüleikkel, csakhogy drága ajándékokat kaphassanak karácsonyra. „Baj van a normákkal” – figyelmeztetett a református püspök. Budapesten a Deák téri evangélikus templomban Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök püspöke szenteste tartott istentiszteletén arról beszélt, hogy az ünnep örömüzenete egyszerre hívja az embert önvizsgálatra, bűnbánatra és a bűntől való szabadulásra. Igehirdetésében hangsúlyozta: Jézus születésének örömüzenete akkor lesz élővé, ha az emberek elismerik, hogy bűnösök. Isten azonban újra és újra szövetséget köt az emberekkel, újra és újra megtartja őket attól függetlenül, hogy visszaesnek bűneikbe. Ez az üzenet a XXI. századi embernek is szól, még akkor is, ha sokszor az ünnepek után minden ugyanúgy megy tovább, mint azelőtt.” Az evangélikus püspök karácsony üzenetéről hangsúlyozta, hogy „az élet zsákutcáit, kudarcait szimbolikusan a jászol mellé lehet tenni, mert Isten nemzedékeket tart meg igéje által. Jézus pedig megerősíti az Isten és az ember közötti szövetségét, igéjét adja az ember szívébe, hogy mindenki hazavihesse a jó hírt. Isten igéi nem fogynak el soha”

Egyéb témák

A Népszabadságban (3. o.) Czene Gábor Eretnekek és antiszemiták címmel számol be arról, hogy újabb állomásához érkezett az újpogányság ellen indított keresztény kampány. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a tavaszi parlamenti választások előtt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a Magyar Katolikus Püspöki Karral – jelesül annak elnökével, Erdő Péter bíborossal – egyeztetve országjárásba fogott, hogy felhívja a figyelmet a politikai szélsőségekkel is összefüggésbe hozható újpogány irányzatok veszélyeire. Az előadások szövege most könyvben is megjelent. A kötet bemutatóján Erdő Péter bíboros prímás elmondta: a kereszténység mindenütt sokat átvett az adott nép kultúrájából, szokásaiból és művészetéből. A magyar katolikus egyházfő e szavakkal szállt vitába azzal az újpogány felfogással, hogy a kereszténység annak idején meglévő értékeket tett tönkre Európában. A kötet bevezetőjében Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke keményen bírálja az újpogány áramlatokat. „Ez a szellemi mozgalom többféle irányból intéz támadást a keresztény hit és az egyház, valamint a magyar nemzet ellen. Az a történelmietlen fölvetés például, mely szerint Krisztus pártus herceg volt, nem Dávid király családjából származik, kihúzza a talajt a keresztény hit lába alól… Az újpogányok a Szent István-i örökséget kérdőjelezik meg, nézeteik antiszemitizmussal párosulnak. Ráadásul mindezt megtévesztő módon, nemzeti önbecsülésünk és önazonosságunk erősítésének látszatával teszik.” A kötetben Hegedűs András egyháztörténész kitér azokra az ősmagyar, egyház- és zsidógyűlöletet hirdető (Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes által zavaros kotyvaléknak minősített állításokra), amelyek szerint Jézus soha nem volt zsidó, magyar volt, és a Pártus Birodalomban született. A szerző Romsics István történészt idézi: „Sokan úgy tartják, hogy a szakszerűtlen, propagandisztikus, manipulatív, vagy egyszerűen csak dilettáns múltértelmezésekkel a történésznek semmi dolga sincs. Én nem osztom ezt a véleményt. Éppen ellenkezőleg: úgy gondolom, hogy az ideológiailag durván meghatározott, a múlt ismert és igaznak elfogadott tényeitől eltávolodó, manipulatív és propagandisztikus célzatú értelmezések hiteltelenítése a történész fontos társadalmi feladata.”

A Magyar Hírlapban (8. o.) Bakos István A Magyar Katolikus Rádió védelmében címmel fejezi ki megdöbbenését amiatt, hogy a Magyar Katolikus Rádió adását január 16-án – az intézmény egykori kulturális szerkesztőségének vezetője, Nagy Gáspár költő temetésének negyedik évfordulóján, a magyar kultúra ünnepnapjának előhetén – középhullámon megszüntetik. A cikkíró arra kéri a Fidesz-KDNP minden támogatóját, hogy képviselőjénél és plébánosánál érdeklődjön a rádió sorsa felől, egyúttal tisztelettel kéri az ügyben érdekelt döntéshozókat, hogy „a kétharmados választási győzelem birtokában mentsék meg középhullámon a Magyar Katolikus Rádiót választópolgáraik számára.” A szerző idézi Márton Áron egykori gyulafehérvári püspök szavait: „A világnak szüksége van arra, hogy ne csak prédikációkat halljon, hanem emberek életét megvalósítva lássa annak a láthatatlan világnak valóságát, erejét és szépségét, melyet a vallás hirdet.” Bakos hozzáteszi: „A Magyar Katolikus Rádió e tanítás érvényét nívós műsorszolgáltatásával igyekszik megmutatni. Eddig dicséretesen tette…” A cikkíró idéz Nagy Gáspár Jegyezvén szalmaszállal című verséből: „-… mindig és mindig / bűnökben édesült, iramult napok/ habjaiban fuldokló emberek/ egy szalmaszállal, tudjátok-e? / talán a menthetetlent mentitek.”

Magyar Kurír