Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Kérés a pápához címmel közli, hogy Lech Walesa volt lengyel elnök nyílt levélben kérte a hétfőn Kubába látogató XVI. Benedek pápát, hogy szólaljon fel az ottani politikai foglyok és emberijog-védők érdekében. Tarciso Bertone szentszéki államtitkár a La Stampának elmondta: a látogatás a demokrácia felé vezető utat segíti.

A Hetekben (A kereszténységgel van problémájuk 24-25.o.) Andrea Williamsz, a brit Keresztény Jogi Központ vezetője nyilatkozik annak kapcsán, hogy a közelmúltban a londoni kormány így érvelt abban a peren, amelyet két brit hölgy indított a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán, miután fegyelmi eljárás alá vonták, illetve elbocsátották őket a kereszt viselése miatt: mivel a kereszt, illetve a feszület a kereszténység szerint nem kötelezően viselendő vallási jelkép, ezért a munkáltatók megtilthatják a hordását, valamint elbocsáthatják a jelképhez ragaszkodó alkalmazottaikat. Andrea Williamsz elmondta: „A politika elmozdult a keresztény hittől az elmúlt ötven évben, és ezt folytatta a Blair-Brown-kormány és most a Cameron-kormány is. A keresztény elvekkel ellentétes jogalkotás egyre erősebben jelenik meg a törvényhozásban is. Védik a homoszexualitást, és diszkriminálják a keresztény alapelveket… Meg kell nézni, milyen frontokon intéznek támadást a kereszténység ellen. Az emberi élet védelme az első kérdés, az 1967-es abortusztörvény óta több mint hétmillió magzatot öltek meg Nagy-Britanniában. Mindemellett újra próbálják definiálni a család fogalmát úgy, hogy abba beleilleszkedjen a homoszexuális partneri viszony. Nem tisztelik azt a lelkiismereti szabadságot, hogy egy közösség a vasárnapot tartja Isten imádása napjának, és most ,már a hit nyilvános kifejezése is egyre kevésbé lehetséges. Ki kell mondani, hogy ebben az országban teljes fronton támadják a keresztények vallásszabadsághoz való jogát. Ez nagyon szomorú, mert ezek az emberek elfelejtik ennek a nemzetnek az alapját, a fundamentumát, amire a jogi és társadalmi rendszer egyaránt felépül. Elvadultak az emberek, elszakadtak a keresztény gyökerektől.” Andrea Williamsz szerint „abban igaza van a kormánynak, hogy a kereszt nem kizárólagos kifejezője a keresztény hitnek, sőt a biblia tiltja is, hogy Istenről bármilyen képet vagy jelet viseljenek magukon a keresztények. Az viszont, hogy valaki ezt a szimbólumot viselhesse, alapvető jog akkor is, ha az nem vallási előírás. Amikor valami már tilos, akkor indulnak el azok a folyamatok, amelyek a végén teljesen kiiktatják azokat a jogokat, amelyeket egy demokráciában a polgároknak egyenlő módon kellene birtokolniuk… Folytatni kell a fellépést ezek ellen a döntések ellen, nyíltan fel kell szólalni, és beszélni kell Jézus Krisztusról. Nem szabad, hogy megfélemlítsenek bennünket. Az is fontos, hogy az egyház a dolog élére álljon, hogy legyen egységes vezetés az egyházban, ami az utóbbi időben egyáltalán nem volt jellemző. Az egyházaknak meg kellene találniuk a hangjukat és össze kellene fogniuk, hogy sikeresen terjeszteni tudják az evangéliumot.”  

Ugyancsak a Hetek (23.o.) Újraírnák a házasságot címmel számol be arról, hogy ha a David Cameron vezette konzervatív-liberális koalíciónak sikerül átvinnie a törvényhozáson, akkor a britek a házassági anyakönyvezető előtt már nem mint férj és feleség esküdhetnek egymásnak örök hűséget a házasulandók, hanem mint hitves, illetve partner. A lap megjegyzi: a baloldaliaknak már ez sem elég, az egyházakat is köteleznék, hogy adják össze a homoszexuális párokat. A britek 45 százaléka támogatná a homoszexuális házasságkötéseket, 36 százalékuk pedig ellenezné. Anglia és Wales Katolikus Püspöki Konferenciája körlevélben tiltakozik az említett jogszabálytervezet ellen. (Mint arról a Kurír is írt, a muszlimok és a szikhek csatlakoztak a tiltakozáshoz.)

A Magyar Nemzet (1.o.) Magyar misét kértek címmel számol be arról, hogy a csángó tanács küldöttsége rendszeres magyar nyelvű misék engedélyezését kérte Románia nunciusától. Ezt a küldöttség tagjai közölték az Apostoli Szentszék bukaresti külképviseletén tett látogatás után. A jászvásári (Iasi) püspökséghez tartozó, moldvai csángó falvakban románul miséznek a katolikus papok, ezalól csak a magyarországi turisták számára rendezett alkalmi szertartások jelentenek kivételt.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (2.o.) Rezsikorlátozás a megoldás címmel ad hírt arról, hogy előre fizetős órákat szerelt fel a monori cigány telepen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az EDF Démásszal együttműködve az eladósodás megelőzése céljából. A nyár közepéig 3-4 ezer családnak segítenek rezsitartozásaik rendezésében, s ötszáz háztartásban helyeznek el előre fizetős órákat. Vecsei Miklós, a máltaiak alelnöke felhívta a figyelmet: ott, ahol hiányzik a víz és a villany, elképzelhetetlen a felzárkóztatás. „A szegregáció első fázisa, amikor az anya nem tud mosni otthon, s a gyereke büdösen megy iskolába, így nem ül mellé senki. Ahol nincs áram, biztosan nem tudnak tanulni a gyerekek. Az a célunk, hogy Magyarországon egy lakás se legyen áram nélkül.” Vecsei hozzátette: az előre fizetős órákkal nem csak az eladósodás, az áramlopás is elkerülhető. A rosszul bekötött áram ráadásul emberéleteket is követelt már, főleg gyermekekét. 

Magyar Kurír