Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Intés Ferenc pápától címmel néhány sorban számol be arról, hogy Ferenc pápa szombaton, a szentszéki bankbotrány miatti letartóztatás után arra intette a híveket és az egyházi tisztségviselőket, hogy óvakodjanak az emberi hatalom logikájától és az anyagias gondolkodástól.

A Magyar Hírlap (2.o.) Egyre többen titkolják vallásukat címmel ismerteti Harrach Gábor történésznek A magyarországi szekularizáció egyes statisztikai összefüggései című, a történelmi keresztény egyházak helyzetét a 2011-es hazai népszámlálás tükrében elemző tanulmányának főbb gondolatait. A szerző megállapította: Az elmúlt tíz évben példátlanul felgyorsultak a hazai szekularizációs folyamatok: 2001-ben még a lakosság háromnegyede, ma már alig több mint fele vallja magát a történelmi keresztény egyházak hívének. A történész a tanulmányban emlékeztet: a cenzus végleges eredményei a három nagy történelmi egyház, a katolikus, a református és az evangélikus egyház jelentős térvesztését s ezzel párhuzamosan a felekezetek nélküliek, vagyis a vallástalanok, valamint a rejtőzködők arányának növekedését mutatják. A három nagy egyház híveinek összesített aránya egy évtized alatt hetvenháromról ötvenhárom százalékra csökkent. Eközben a vallástalanok aránya tizenötről tizennyolc, a rejtőzködőké tizenegyről huszonhét százalékra nőtt. A 2011-et megelőző tíz év során a fővárosban a pesti belváros vált a szekularizáció első számú színterévé, a vallástalanodás a „cityben” volt a legintenzívebb. 2001-ben még az V. kerület lakosságának hatvanöt százaléka, 2011-ben már csak harminchat százaléka kötődött a három nagy keresztény egyház valamelyikéhez. A vallástalanok mindkét népszámlálás során munkáskerületekben – Kőbányán, Csepelen, Újpesten, Angyalföldön – mutatták a legmagasabb arányt. A vallásosság továbbra is magasabb a falvakban élők, az idősebbek és az iskolázatlanabbak körében. Az alacsony vásárlóerő Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a vallásosság viszonylag magas, míg Délkelet-Alföldön alacsony szintjével jár együtt. Ugyanakkor a magas vásárlóerő a fővárosban és tágabb környezetében gyenge, Nyugat-Magyarországon erős vallásossággal társul. A történész hipotézise szerint a 2011-es népszámlálásnál a vallásra vonatkozó kérdésre adandó válasz megtagadása egyfajta ellenzéki önkifejezésként is értelmezhető. Érdekes, hogy a vallásukat eltitkolók fele a nemzetiségi hovatartozásáról sem nyilatkozott. A két évvel ezelőtti népszámlálás során deklarált egyházi kötődések tekintetében hazánk – a keresztények ötven százalék fölötti lakosságarányával – közepesen vallásos országnak számít, nem sokkal az Egyesült Királyság, Németország és Belgium mögött, elszakadva viszont olyan posztkommunista országoktól, mint Lengyelország vagy Szlovákia.

Magyar Kurír