Napi sajtószemle

2014. május 8. csütörtök 09:45

A május 8-i lapok szemléje

A Heti Válaszban (37.o.) Baritz Sarolta Laura Szent pápák a gazdaságról címmel azt fejtegeti, hogy XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatása kapcsán felvetődik a kérdés: „emberi kiválóságuk, erényeik, gondolkodásmódjuk annyira általános, mondhatni egyetemes, hogy minden ember, minden emberi szakterület, életmegnyilvánulás gyümölcsöket szakíthat belőlük?” A közgazdász domonkos szerzetesnővér idéz a két szentté avatott pápa gazdasággal kapcsolatos dokumentumaiból. A két legkritikusabb gazdasági tényezőről, a profitról és a kamatról így vélekednek: azok is eszközök, mint az anyagi jószágok, s mint ilyenek, a „jó”-k közé tartoznak, de nem jelentenek önmagukban célt. „Nem önmagukért halmozzuk fel őket, hanem mint eszközök elősegítik más érték létrejöttét, amelyeket az erkölcs szabályoz. Végső soron a közjót, vagyis az embert, annak kiteljesedését szolgálják. XXIII. János a következőket írja Mater et Magistra k. enciklikájában: „Olyan hitelintézeteket állítsanak föl, amelyek elviselhető kamatra biztosítanak tőkét.” II. János Pál pedig a Centesimus Annus k. enciklikájában így fogalmaz: „A profit szabályozó szerepet tölt be a vállalkozás életében, de nem kirázólagos.” A cikk szerzője rámutat: a munkabér, munkavégzés, vállalatvezetés, az államnak a gazdasági életben betöltött szerepe, valamint az államközi kapcsolatok fogalmaival összefüggésben a leggyakrabban említett elvek a két pápa enciklikáiban „az igazságosság, méltányosság, szubszidiaritás; a közjó elvei, amelyeket megfigyelhetünk egyes helyi, nemzeti, nemzetközi szervezetek alapító, küldetési okmányaiban is. Ezeket az elveket tehát magukénak tartják nem kifejezetten egyházi intézmények is” – írja Laura nővér, hangsúlyozva: a két pápa és az egyház társadalmi tanítása is igenli a gazdaság alapkategóriáit, „jónak tartja a magántulajdont, pénzt, profitot, kamatot, anyagi jólétet, ugyanakkor sajátos megvilágításba, összefüggésbe helyezi. Olyan szemléletbe, amely az embert, az értékeket, az emberi kiteljesedést állítja középpontba, az erkölcsi szempontok figyelembevételével. Ez a megközelítés közelebb viszi az embert a jelen problémáinak tisztázásához, és megoldásához, egy környezetileg, emberileg fenntarthatóbb világ építéséhez.” A cikk szerzőjének összegzése: „A pápák tehát – s nemcsak a most szentté avatottak – leszakítandó gyümölcsöt kínálnak a gazdaság számára is, várva, hogy éljen vele a világ.”

A Magyar Hírlap (Késő esti… 13.o.) közli, hogy heti egy alkalommal ismét meghosszabbítja nyitva tartását a római Vatikáni Múzeum, péntekenként este 11 óráig lesz látogatható. Május 9-től július 25-ig, majd szeptember 5-től október 31-ig az intézményben este fél tízig engedik be az érdeklődőket. Újdonság, hogy az idén minden péntek este egyórás, ingyenes komolyzenei koncertet tartanak a múzeum termeiben.

A szekelyhon.ro Telt házas gála a Gimi megsegítésére című tudósítása szerint több generáció képviselői foglalták el szerdán este a Szent Miklós-hegyi plébániatemplom padjait az Udvarhelyi Híradó Kft. A népdaltól az operáig című jótékonysági estjén, amelyen Benedekffy Katalin és Pankotay Péter nagyszerű produkciókkal támogatta a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium felújítását. Ez az est megcáfolja, hogy a város magára hagyta a gimnáziumot – szögezte le beszédében Laczkó György igazgató, aki a több száz éves intézmény felújítandó részei között említette a fűtés- és csatornarendszert, a falakat, valamint a villanyszerelés sürgősségét hangsúlyozta. Az intézményvezető kiemelte, a jótékonysági est ráirányította a figyelmet ezekre a gondokra és bizonyította az összefogás erejét. Meghitt hangulatot teremtett az arannyal díszített boltívek között az iskola négyszázadik évfordulója alkalmából készített, 1993-as felvételekből összeállított film, amely amellett, hogy ízelítőt nyújtott a gimnázium színes és szerteágazó tevékenységeiből, bizonyította, hogy az intézmény történelme szorosan összefonódik Székelyudvarhelyével. Pankotay Péter anyaországi előadóművész közölte: er A magyar művészek kötelességüknek érzik segíteni az erdélyieken, így természetes, hogy részt vesznek az ehhez hasonló jótékonysági rendezvényeken. Benedekffy Katalin pedig így fogalmazott: „Nekem nagyon fontos, hogy van egy csodálatos Székelyföldem. A nagygalambfalvi származású operaénekesnő az udvarhelyszéki játszóterek helyett a színpadot választotta. Benedekffy Katalin nagybátyja, Kányádi Sándor költő is üzent a jelenlévőknek, videofelvételről osztotta meg Ferenc pápával kapcsolatos élményét. A köszöntőket követően az impozáns templomot a két művész hangja töltötte be – Kányádi-idézetek és zenei produkciók váltakozásával tették tartalmassá a jelenlévők estjét.

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Erdő Péter szentelte fel a bencések új iskoláját, a Magyar Nemzet (2.o.) Bíborosi áldás a bencések józsefvárosi gimnáziumára címekkel számolnak be arról, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek áldotta meg tegnap a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium budapesti tagintézményének épületét (Lásd szerdai, május 7-ei számunkban az Erdő Péter megáldotta a bencések új budapesti iskoláját című tudósításukat – a szerk.)

A Magyar Hírlap (15.o.) Szeretetet kérnek a rászorulóknak címmel számol be arról, hogy Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke levélben és egy harminc méter hosszú molinóra írott üzenettel szólítja meg az új Országgyűlés tagjait. A tegnapi sajtótájékoztatón Vecsei Miklós, a máltaiak alelnöke emlékeztetett rá: négy évvel korábban hasonló módon szólították meg a parlamenti képviselőket, akkor a gyermekszegénység elleni küzdelem ügyének igyekeztek megnyerni őket. Vecsei Miklós kifejtette: „Negyedszázados történetünk tanúsítja a szeretet értékét. Ezt bizonyítja a keletnémet menekülteknek nyújtott segítség, vagy a veszprémi ’pokoli torony’ története, ahol képesek voltunk a tömbházban kialakult nyomortelepen élők sorsát megváltoztatni. Azért is felelősek vagyunk, mit látnak és mit hallanak tőlünk a gyerekeink, amikor a szegénységről, a rászorulókról beszélünk.” Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök elmondta: az új Országgyűlés munkába állásának történelmi pillanatában az MMSZ feladata, hogy a szegényekért és rászorulókért viselt közös felelősség üzenetét felerősítve juttassa el a döntéshozóknak. Mivel karitatív tevékenységük során nemegyszer szembesülnek azzal, hogy a „kicsit több szeretet” hoz váratlan megoldást.

A Heti Válaszban (62-63.o.) Jelenits István Emlékmű helyett tankönyvet! címmel válaszol Borókai Gábor főszerkesztő História vagy hisztéria? című, a lapban április 17-én megjelent jegyzetére, amelyben védelmébe vette a budapesti Szabadság térre tervezett, hatalmas vihart kavart Megszállási emlékművet. A piarista szerzetes tanár emlékeztet rá, hogy Borókai elsősorban Gábrielt említi, akinek „ártatlan képpel és imára emelt kézzel” a hitleri Németország által veszedelembe sodort magyarságot kellene a szoborműben megtestesítenie. Jelenits István azonban fölteszi a kérdést: „Honnan tudja a szobor ártatlan, nem hisztériára hajó nézője, hogy ez az alak angyal s épp Gábriel? S tudja-e majd, amit ön három mondatban leír: hogy ez a Gábriel nyitotta meg a tengert az Egyiptomból menekülő zsidók előtt? Hogy ő köszöntötte Máriát Jézus megtestesülésének első pillanatában? Kicsit sem mellékesen eszébe jut-e, hogy az ő közbenjárásának köszönhette a koronáját Szent István? S így hozzánk, magyarokhoz is köze van?” A piarista szerző emlékeztet rá, hogy a Kivonulás könyve szerint „Isten angyala” (de nem név szerint Gábriel) valamilyen szerepet játszott a zsidók Vörös-tengeren való átkelésében. Az Ószövetségben egyedül Dániel könyve említi meg Gábrielt. Az Újszövetségben Lukács evangéliuma valóban az angyali üdvözlet szereplőjeként megnevezi őt, s ugyancsak Gábor/Gábriel hozza a hírt Erzsébetnek, hogy öregségében fia születik, a későbbi Keresztelő János. Ami viszont Szent István koronájának eredetét illeti, a Borókai által említett Martvik-legenda szót sem ejt Gáborról, a pápa álomlátásában még kimondottan angyalról sem esik szó, hanem csak egy domini nuntius-ról (az Úr követéről), „aki lehetett angyal, de ugyanennyi erővel akár férfi is, s hogy éppen Gábor lett volna, arra talán eddig senki sem gondolt. Aligha remélhetjük hát, hogy az emlékmű eljövendő szemlélői előtt ez a történelmi ’utalás’ egyáltalán valamiképp megjelenjék” – írja Jelenits István, aki figyelmeztet: „egy nemzet történelmi tudatának formálására nem szobrok, hanem jól megírt tankönyvek valók.”

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat:
Címkék: Erdő Péter
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-beke-hidjai-bolognaban-tartjak-vallasok-kozotti-nemzetkozi-talalkozot
A béke hídjai – Bolognában tartják a vallások közötti nemzetközi találkozót

Idén október 14. és 16. között 32. alkalommal szervezi meg a Sant’Egidio közösség azt a nemzetközi béketalálkozót, amelyen – a II. János Pál pápa által Assisiben 1986-ban megrendezett találkozó nyomán – a világ vallási vezetői párbeszédet folytatnak és hitet tesznek a béke mellett.

2018. október 15. hétfő
huseges-imadsaguk-tartja-meg-vilagot-nagyszulok-zarandoklata-az-alsoszentivani-kegyhelyre
Hűséges imádságuk tartja meg világot – Nagyszülők zarándoklata az alsószentiváni kegyhelyre

Október 13-án Alsószentivánon, a Fatimai Szűz első hazai kegyhelyén tartott Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök ünnepi szentmisét, amelyben a nagyszülőket külön áldásban részesítette.

2018. október 15. hétfő