Ne búsulj, sikerül minden!

A zarándokút lelki vezérfonalát követve ezen a napon a család és a családon belüli kapcsolatok, a jegyesség, a házasság kaptak fő hangsúlyt magyar szentjeink – így Szent István, Szent Imre és Szent Erzsébet – életpéldáján keresztül. A fiatalok a nap során papíron megfogalmazhatták családdal kapcsolatos fájdalmaikat, nehézségeiket, hogy aztán este felajánlhassák azokat a szentmise áldozatában.

A visegrádi átkelés után a csapat a nagymarosi plébánia kertjében telepedett le, ahol ebéd után Puskely Mária nővér tartott lebilincselő előadást Szent Erzsébet életéről. Az előadást egy sokgyermekes házaspár tanúságtétele követte családi életük nehézségeiről, amelyeken túljutván ma már 16 gyermek nagyszüleinek mondhatják magukat.

A zarándokok délután Nagymarosról továbbindulva Törökmezőre érkeztek, ahol egy újabb tanúságtétel meghallgatása után sátrat vertek. Este Balás Béla kaposvári megyéspüspök, az MKPK ifjúsági referens püspöke látogatott el a táborba, és szentmisét mutatott be. János evangéliumának a jó pásztorról szóló fejezetére felépített szentbeszédében arra figyelmeztette a fiatalokat, hogy a rémisztő jövőképek ellenére hitünk megélése nem a világnak vagy a világ dolgainak megtagadását, megvetését jelenti. Tetteinknek kell igazolni bennünket, nem szabad „elidealizálni" a megtestesült Igét, hiszen többet árt, mint használ, taszítja az embereket, ha a kereszténységet rosszul képviseljük – hangsúlyozta. Arra is felhívta a fiatalok figyelmét: nem lehet megspórolni azt, hogy belehaljunk az életünkbe, és meghaljunk a bűnnek: Azért nincs látványos, hatásos, világot megszentelő, diadalmas keresztény élet, mert ódzkodunk belehalni. Így nincs áldozat, nincs fedezet rá. Szent Imre és annyi más keresztény vértanú képe azt üzeni: akkor lesz eredmény, előremoccanás, ha fedezet van rá, ha áldozat történt a háttérben. Nincs harmadik állapot. „Mozgósítva van a fél mennyország érted, ne félj” – mondta, s ezekkel a szavakkal erősítette meg buzdítását: „Értsük meg, ezek a diadalmas krisztusi szavak János evangéliumában, Szent Pál üzenetei a rómaiakhoz írt levélben, s minden, ami a Bibliának számos más pontjáról árad felénk – ezek mind kedves gyógyító sugarak, erők, reményt hozó üzenetek: ne búsulj, sikerül minden! Egy dolgod van: hűnek maradni, hálásnak lenni. Eggyel vesződj most már a maradék idődben: megosztani azt az örömöt, ami rád szakadt!”

A harmadik napon a társadalmi elköteleződés és a misszió témája került a középpontba. A fiatalok Vértesaljai László SJ indító gondolatainak meghallgatása után korán reggel továbbindultak Törökmezőről, s 11 óra körül a Márianosztra határában lévő kálváriánál tartottak pihenőt. Innen a zarándoklat huszonnyolc éves, még az illegalitás idejére visszanyúló hagyománya szerint zárt sorokban, néma csendben vonultak a falun át a kegytemplomhoz, ahol Udvardy György esztergom–budapesti segédpüspök – aki végig a fiatalokkal zarándokolt – mutatott be szentmisét.

Szentbeszédében a zarándoklat mottójáról beszélve kiemelte: „Mindannyiunkat a Jóisten hívott meg, mert ő akart ajándékot készíteni számunkra. Magával az úttal, annak minden elemével, a tanítással, a beszélgetésekkel, az imákkal és a megérkezéssel.” A mottó (Van képed? … a jövődről) azt a kérdést teszi fel: „A jövő embere vagy-e?” Az előttünk álló modellek egészen más képet kívánnak festeni rólunk a birtoklás, a hírnév, a siker sugallásával. Isten azonban tervet szőtt rólunk, és küzd értünk, újra és újra utánunk nyúl, üzen nekünk, belép a világba. Ha pedig a jövő emberei akarunk lenni, mindig a jelen pillanatban kell élnünk, teljes szívvel, mások számára, alázattal, konkrét módon kifejezve a szeretetet – hangsúlyozta.

A szentmise és a XXVIII. Márianosztrai Ifjúsági Gyalogos Zarándoklat Mária-litániával és felajánló imádsággal ért véget. A zarándoklat jövőre május 1-től 3-ig tart, a szervezők – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága – reményei szerint legalább kétszer ennyi fiatallal.

A zarándoklat során készült beszélgetések hamarosan olvashatóak lesznek honlapunkon.

(Az első napról szóló beszámoló itt olvasható.)

Horánszky Anna/Magyar Kurír