Naponta 9 és 15 óra között foglalkoztatták a szervezők a közel 150 katolikus és más vallású gyermeket. Minden nap szentmisével kezdődött, amelyet meghívott lelkipásztorok mutattak be, akik bevezették a nap témáját. Ezután közös reggeli, majd kétórás kiscsoportos foglalkozás következett különböző bibliai történetek feldolgozásával. A résztvevők csoportjátékokkal mélyítették el a szentírási részek üzenetét. Ezt követte az énektanulás és az ebéd. Délután változatos bemutatók szórakoztatták a fiatal résztvevőket: cserkészet, íjászat és karate. Amint az elmúlt években, idén is ellátogatott a táborba Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, aki a résztvevőkkel együtt ünnepelte a szentmisét. Utolsó előtti nap a táborozó gyerekek együtt kirándultak az Olaszi-tóhoz. Ott labdajáték, ebéd és szabadtéri szentmise várta őket.
Július 3-án, vasárnap táborzáró és egyben iskolai évet záró hálaadó szentmisére került sor. Hálát adtak Istennek a táborért, az elmúlt iskolai évért, hogy a gyerekek tanulhattak, a pedagógusok taníthattak és nevelhettek. A szentmisében azokért is imádkoztak, akik a tábor megszervezését lehetővé tették, akik támogatták, kétkezi segítséget nyújtottak, imádkoztak, vagy egyszerűen jelenlétükkel tették szebbé. Ez a nap egyben a családok napja is volt: meghívást kaptak a gyerekek szülei, a szervezők és a támogatók. Elsőként a zalaegerszegi Zabszalma együttes szórakoztatta a kicsiket és nagyokat. A szentmisét Kovács Zsolt egyházmegyei családreferens celebrálta. A gyerekek tanúságot tettek hitükről: énekükkel és a feldolgozott szentírási rész előadásával. Ez a tanúságtétel volt az ajándék a szülőknek és a segítőknek, olyan ajándék, amit nem lehet „becsomagolni”, ami mindenki szívébe-lelkébe vésődött. Az oltárra helyezték – a kenyér és a bor, vagyis az emberi munka gyümölcse mellé – a tábor gyümölcseit: plakátokat, zászlókat, kifestőket. Az egyetemes könyörgésekben Istennek ajánlották a gyermekek kéréseit: békességet, szeretetet, bátorságot, összetartást, boldogságot. A szentmise után a Pécsi házaspár tanúságtételét hallgathatták meg a családok. Szívhez szólóan és nagyon személyesen buzdítottak az aktív közösségi életre. Elmondták, nem elég vallásosnak lenni, hanem hinni kell és megélni a hitet. Az agapé közben és után beszélgetésre és tapasztalatcserére került sor, este pedig tábortűz zárta az egyhetes rendezvényt.
A tábor szervezésében és kivitelezésében az egyházközösség tagjai, helyi pedagógusok, valamint az ifjúsági csoport vettek részt, a konyhai munkát pedig önkéntes hívek végezték.
Az egyetemes könyörgésben az egyik gyermek azt kérte, hogy örökké tartson a tábor. Ez az őszinte kérés kifejezi, hogy a gyerekek az örök értékeket fedezték fel a táborban. Ha rendszeresen évközben is eljönnek Jézushoz – hiszen az Ő és egymás barátai lettek – akkor valóban örökké tart a tábor.
Forrás és fotó: Ozsváth József/Hírek.Várad.org
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria



