Nem paktumot kötött, hanem megtért – mondta Szent Istvánról Maconkán Marton Zsolt

Hazai – 2020. augusztus 26., szerda | 9:01

A bátonyterenyei Maconka városrészben a XIII. századi Szent István király római katolikus templom búcsúját tartották augusztus 20-án. Az ünnepség a része volt a város vezetése és a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület által immár 12. alkalommal megrendezett államalapítási megemlékezésnek. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be, az új kenyeret is megáldotta.

A püspök homíliájában Szent Istvánról életéről, jelentőségéről beszélt, majd bemutatta jellemvonásait. Államalapító, országépítő királyunkat ahhoz az emberhez hasonlította, aki házat épít: jól tudja, mennyire fontos a szilárd alap, a jó minőségű anyagok, a szigetelés, a ház fekvése. Szent Istvánban olyan szentet ünnepelünk, aki országunk alapjait rakta le, akinek nemzeti létünket köszönhetjük.

„Kit ünneplünk valójában ezen a napon? – tette fel a kérdést a főpásztor. – A zseniális politikust, a sikeres kezdeményezőt, céltudatos és – egyesek szerint túl keménykezű – vezetőt? Avagy az apostoli lelkületű egyházszervezőt, az igazságos és szent embert? Tudósok és politikusok vitatják az ő személyét, különösen a huszadik században. Egy azonban tény: István király erős sziklára építkezett, és ezzel maradandót alkotott” – hangsúlyozta a megyéspüspök, majd kiemelte Szent István király főbb jellemvonásait: az igazságosságot, a béketeremtést, a szentséget és jámborságot.

A modern történettudomány számos képviselője vitatja Szent István igazságosságát, hiszen a vasárnap megtartását, a szentmisén való részvételt kötelező erővel írta elő – folytatta Marton Zsolt. – A magyarság számára azonban ez a határozott parancs volt az, amelyet értettek. Ha mindezt nem teszi meg államalapító királyunk, könnyen azoknak a rokon népeknek a sorsára jutottunk volna, akik előttünk érkeztek a Kárpát-medencébe: nem tudtak beilleszkedni Európába, szétszóródtak, megsemmisültek, végérvényesen eltűntek – magyarázta a főpásztor.

István a szomszédos országokkal kereste a békét, de soha nem saját népe kárára. Nyugattal és Kelettel egyaránt jó viszonyra törekedett, de nem elvtelenül, nem megalkuvó módon. Tudta, hogy csak a szeretetre felépített béke képes igazán szolgálni az ember felemelkedését és lelki szabadságát. Legyőzött ellenfeleivel irgalmas volt, nem viselt sok háborút.

„A jámborság Isten igaz ismeretét, az Ő teljes szívből, teljes lélekből, teljes elméből, minden erőből való szolgálatát jelenti. István személyes példát adott: nem paktumot kötött a kereszténységgel, hanem megtért Krisztushoz. Az evangéliumi szeretetet élte” 

– folytatta a főpásztor, majd kifejezte, mennyire büszkék lehetünk első királyunkra emberi nagysága és életszentsége miatt is. A prédikáció végén a püspök István király közbenjárását, pártfogását kérte hazánkért és Maconkáért.

A főpásztor teljes homíliáját ITT olvashatják.

A szentmise után az ünneplés a városi kitüntetések átadásával folytatódott, majd a Maconkai Táncegyüttes, valamint a Rozmaring Gyermek Táncegyüttes műsorával ért véget.

Maconka Bátonyterenye városrésze másik három településrész mellett. A település műemlékei közül legjelentősebb a magyar középkori építészet és festészet szempontjából is az Árpád-kori Szent István király római katolikus templom, amely a XIII. században épült. A templom román stílusú, kis méretű, egyhajós, kelet-nyugati tájolású, melyet az idők folyamán többször átépítettek.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria