A népi vallásosság fontosságáról és hátrányairól beszélt a Szentatya

A Pápai Latin-Amerika Bizottság a napokban a népi vallásosság hatásáról tanácskozott. A pápa emlékeztetett az aparecidai konferencia záródokumentumára, amelyben a püspökök úgy mutatták be a népi vallásosságot, mint a Jézus Krisztussal való találkozás helyét és az egyház hitének kifejeződési módját. Ezért az ebből fakadó megjelenési formákat nem lehet a keresztény élet másodlagos elemének tekinteni.

XVI. Benedek ugyanakkor két dologra figyelmeztetett: egyrészt, hogy a Bibliából és az imádságból táplálkozó hit maradjon a népi vallásosság alapvető forrása és ne korlátozódjon egy adott régió kulturális kifejeződési formájára; másrészt, hogy a liturgia viszonyítási pontként szolgáljon az ima és a karizmatikus élet kifejeződéséhez. A népi vallásosság jelképes és kifejező értékeivel irányt mutathat a liturgia számára a hiteles inkulturáció terén.

A Szentatya felhívta a figyelmet, hogy léteznek a népi vallásosságnak eltorzult formái is, amelyek zavart keltenek és egy pusztán külsőségekből álló vallási gyakorlatnak kedveznek, amely elszakadt a mélyen gyökerező és belsőleg megélt hittől.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír