A minden évben kiadásra kerülő gyűlölet-bűncselekményekről szóló jelentés is elvitathatatlan bizonyítéka a keresztények elleni növekvő intoleranciának. Fontos, hogy mindenhol tudatosítsuk ezt a problémát. A Szentszék ezért örömmel üdvözölte a szervezet Belgrádban elfogadott határozatát, miszerint közvitát kell kezdeményezni a keresztények elleni intoleranciáról és diszkriminációról. Mamberti érsek annak a reményének adott hangot, hogy konkrét intézkedések is születnek majd a keresztények elleni intolerancia leküzdésére.
A gyűlölet-bűncselekmények megelőzéséhez nélkülözhetetlen a vallásszabadság előmozdítása és megszilárdítása. A vallásszabadságot nem lehet leszűkíteni pusztán a vallásgyakorlás szabadságára, bár ez nyilvánvalóan fontos része. A vallásszabadság többek között magába foglalja az igehirdetés, a nevelés, a vallásváltoztatás jogát és szabad részvételt biztosít a politikai vitákban, illetve a közéleti tevékenységekben. Az igazi vallásszabadság nem szinonimája a relativizmusnak vagy annak a posztmodern elképzelésnek, hogy a vallás marginális eleme a közéletnek. A relativizmus és a szekularizáció tagadja a vallás transzcendentális és társadalmi dimenzióját, és ebből következően a vallásszabadsághoz való jogot. A vallás több, mint magánvélemény. Mindig hatással van a társadalomra és annak erkölcsi alapelveire – figyelmeztetett a főpásztor.
A Szentszék hálás az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamainak, amelyek különösen aktív szerepet vállalnak az ártatlan állampolgárok bebörtönzésének, meggyilkolásának vagy üldöztetésének elítélése terén. Amennyiben igaz az, hogy a gyűlölet-bűncselekmények veszélye kötődik a vallásszabadság tagadásához, nem feledhetjük el, hogy súlyos problémák vannak a világ azon részeiben is, ahol szerencsére erőszakos módon nem üldözik a keresztényeket. Sajnálatos, hogy a keresztények elleni előítélet motiválta cselekedetek egyre gyakoribb valósággá válnak olyan országokban is, amelyekben a keresztények többséget alkotnak – mutatott rá a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára.
Fontosnak nevezte a vallásszabadság lényegéről való párbeszéd folytatását, és azt, hogy megvitassák, milyen összefüggés van a vallásszabadság és az igazság között, és milyen különbség áll fenn a vallásszabadság és a relativizmus között. A relativizmus vagy militáns agnoszticizmus kétséget ébreszt az igazság megismerésének lehetősége iránt, s így kiemelkedő oka lehet a gyűlölet-bűncselekmények egyre növekvő gyakoriságának.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
(tzs)