A novemberi konzisztórium szereplői

A most megnevezettek közül öten 80 év felettiek, a 18 választókorú bíboros pedig eggyel lépi túl a VI. Pál által meghatározott 120 fős létszámkeretet. Többségükben már bíborosi méltósággal járó pozíciót töltenek be, ezért várható volt kinevezésük.

Azt, hogy kiből lesz bíboros, a pápa dönti el az Államtitkárság javaslatai alapján. Általában azokról van szó, akik már olyan posztot töltetnek be akár a Kúriában, akár valamely tekintélyes egyházmegye élén, amellyel hagyományosan együtt jár a pápaválasztó testületbe történő meghívás. Így a konzisztórium valójában csak megpecsételi a korábbi pápai kinevezések nyomán kialakult helyzetet. A meglepetéseket inkább a kimaradók jelentik, akik például létszámbeli korlátok miatt várakoznak tovább.

Ezúttal a konzisztórium időzítése sem mellékes. A 180 fős bíborosi testületből jelenleg 104-en vehetnének részt a következő konklávén, ám éppen dékánjuk, Angelo Sodano korábbi államtitkár november 23-án tölti be a nyolcvanat, s ezáltal egy további hely szabadul fel a 120 fős testületben. A Szentatya ráadásul egy fővel többet nevez ki, mint a megüresedő helyek száma, pedig jövőre csupán három bíboros öregszik majd ki a konklávéról. Februárban Friedrich Wetter müncheni érsek, aki idén februári nyugalmazása óta apostoli kormányzóként vezeti egyházmegyéjét. Jövő májusban Giacomo Biffi bolognai érdemes érsek, november végén pedig a volt tokiói érsek, Peter Seiichi Shirayanagi tölti be a nyolcvanat.

Az új bíborosok közt van a volt külügyminiszter Giovanni Lajolo, aki jelenleg a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke, Raffaele Farina, az új pápai könyvtáros, továbbá Leonardo Sandri, a Keleti Egyházak Kongregációjának új prefektusa, volt államtitkár-helyettes: ő volt az, aki 2005. április 2-án bejelentette II. János Pál halálát a Szent Péter téren imádkozó tömegnek. Három olyan személy is megkapja most a bíbort, aki már évek óta dikasztériumvezetői posztot tölt be: Paul Josef Cordes (Cor Unum Pápai Tanács) Stanis³aw Ry³ko (Világiak Pápai Tanácsa), valamint John Patrick Foley, aki 23 éven át vezette a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsát, ám most mégis a Szent Sír Lovagrend nagymestereként lett kardinális. Angelo Comastri Wojty³a pápa utolsó heteiben került Loretóból a Szent Péter-bazilikát felügyelő vatikáni hivatal élére. Ugyancsak a nagy pápa utolsó kinevezettjei között volt André Vingt-Trois párizsi érsek, aki a tavalyi konzisztóriumról azért is maradhatott le, mert akkor még élt elődje, Jean-Marie Lustiger bíboros.

A pápának minden alkalommal szokása, hogy kitüntetésképpen néhány nyolcvanévesnél idősebb, nagy érdemeket szerzett személyt is, elsősorban tudósokat, illetve diplomatákat a bíborosok közé emeljen. Ezúttal hatan lettek volna, ám a dachaui koncentrációs tábort is megjárt Ignacy Ludwik Jez lengyel püspök éppen a bejelentés előtti napon hunyt el Rómában.

III. Emmanuel Delly babiloni káld pátriárka bíborosi méltóságra emelése mindenképpen tükrözi a személyes érdemek elismerésén túl a Szentatya iraki keresztények melletti kiállását a mind válságosabbá váló helyzetben. Giovanni Coppa, aki a zsinaton latin-szakértőként működött közre, majd különböző diplomáciai megbízatásokat követően 1990 és 2001 között prágai nunciusként szolgált. Umberto Betti OFM, a Pápai Lateráni Egyetem volt rektora személyében a Szentatya a Lumen Gentium és a Dei Verbum zsinati dokumentumok egyik fő előkészítőjét tünteti ki. Urbano Navarrete SJ, a Pápai Gergely Egyetem egykori rektora egyike a legtekintélyesebb kánonjogászoknak, akinek nagy szerepe volt a hatályos Egyházi Törvénykönyv kidolgozásában is, különösen a házasságjog területén. A teológia és kánonjogtudomány magyar művelői is sokat köszönhetnek támogatásának, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete 2000-ben díszdoktori címmel is elismert.

Az ezúttal a konzisztóriumról lemaradók között találjuk három pápai tanács idén kinevezett vezetőjét, Francesco Coccopalmeriót (Pápai Törvényértelmező Tanács), Gianfranco Ravasit (Kultúra Pápai Tanácsa) és Claudio Maria Cellit (Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa), ám Ratzinger pápánál csak a kongregációk vezetői esetében tűnik automatikusnak a bíborosi méltóság. Piero Marini volt szertartásmesternek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága élére történt kinevezése szintén túl frissnek bizonyult még. Paolo Romeo palermói érsek, volt itáliai nuncius állítólag azért nem lett most bíboros, mert nemrég élesen bírálta a Summorum Pontificum időszerűségét, de vele szemben felhozzák az Olasz Püspöki Konferencia elnökének utódlása kapcsán még nunciusként játszott nem túl szerencsés szerepét is. Washington, Toronto, Dublin, Varsó és Minszk érsekének ugyancsak várnia kell a következő konzisztóriumig.

A Krisztus Király ünnepe vigíliáján kreálandó bíborosok összetétele a személyes érdemek mellett azért valamelyest tükrözi az egyház egyetemességét is. Igaz, a négy latin-amerikai, két afrikai (az előzőn egy sem szerepelt), két észak-amerikai, két ázsiai mellett az európaiak tizenhárman vannak (köztük hét olasz). A bíborosi testület legfiatalabb tagja ezután is Erdő Péter magyar prímás marad.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír

Kép: www.vaticanhistory.de