Nyílt levélként szól hozzánk – Gondolatok Matta el Meszkin atya könyvéről

Matta el Meszkin sírja

Ez a könyv öt év elmélkedésének, de mindenekelőtt a minden keresztény szerzetesi élet szívének, az imádságos élet konkrét tapasztalatának gyümölcse. A kopt ortodox vallású Juszuf Iszkandar a Kairói Egyetemen végzett gyógyszerészként. 1948-ban feladta hivatását, eladta patikáját, árát szétosztotta a szegények között, és elhatározta, hogy életét egészen az Úrnak szenteli. Egyiptom legszegényebb és legkevésbé ismert, Hitvalló Szent Sámuelről elnevezett kolostorába (Deir el-Anba Szamuil) ment, ahol a Matta (Máté; Matta el Meszkin: Szegény Máté) nevet kapta.

Szerzetesi életének első három éve bensőségességben és elmélyülésben telt. Külső vigaszok és olyan személy hiányában, akire rábízhatta volna magát, csak az Úrtól nyert tájékozódást. Ebben az időszakban minden éjjel szakadatlanul virrasztott, a buzgó imádkozásnak, a Szentírásról és az atyák imádságról írt művein való elmélkedésnek szentelve magát.

Egy angol szerzetes, Laazar Moor révén gondviselésszerűen jutott hozzá egy, az imáról szóló, géppel írt patrisztikus gyűjteményhez: Some Aspects about Orthodox Prayer. Ez a mű az első atyák (Nagy Szent Antal, Nagy Szent Makariosz, Lépcsős Szent János, Szír Szent Izsák és mások) gondolatain kívül bemutatta azokat a szenteket is, akik a legismertebbek voltak a bizánci és az orosz hagyományban (többek között Simeon, az új teológus; Szarovi Szent Szerafim, Ignatij Brjančaninov, Kronstadti Szent János), illetve akiket kevésbé ismertek ebben az időben. Matta atyának birtokában volt egy kézirat Szír Szent Izsáktól is. Minden éjszaka lefordított és lemásolt egyet ezekből az idézetekből, ez volt elmélkedésének tárgya. Gyakran érezte annak a szentnek misztikus jelenlétét, akinek a gondolatairól elmélkedett, és segítséget, vigasztalást kapott tőle. Ezeken a magányos éjszakákon állította össze e mű lényegi részét.

1951-ben egészségi okokból átkerült a Vádi Natrún-i szír kolostorba (Dejr el-Szurian), ahol lelkivezetővé vált. Különböző szerzetesek olvasták feljegyzéseit az imáról, és kérték, hogy jelentesse meg könyv formájában. A püspök, a kolostor vezetője áldását adta rá, és a szír kolostor technikailag igen kezdetleges módon kinyomtatta. Ez volt az első kiadás 1952-ben. Az előszót Nazír Gajed írta hozzá (később III. Senuda néven az alexandriai kopt ortodox egyház feje), aki nem rejtette véka alá a szerző iránti csodálatát, és kinevezte saját „lelkivezetőjének”.

Később, miközben remeteként élt a Vádi Rajan sivatagának egyik barlangjában, lelkivezetői tapasztalatait felhasználva kibővítette a fejezeteket. Művének második kiadása 1968-ban látott napvilágot, Az ortodox imaélet címmel.

A kötet magyar fordítása Isten megtapasztalása az imában címmel jelent meg, hogy tágítsuk a megszólítottak körét. „Nyílt levélként” szól azokhoz, akik közelebb szeretnének kerülni az Istennel való párbeszéd művészetéhez. Matta el Meszkin műve ráirányítja a figyelmünket arra, hogy milyen szorosan összefonódik az imádságos élet a Szentírással. Műve egészen át van itatva a Szentírással, és ami külön ajándék benne, hogy nem puszta teológiai fejtegetések, hanem a megélt, megvalósított szentírási szavak szólnak hozzánk.

Nagy öröm számunkra, hogy átadhatjuk ennek az Úrral való bensőséges életnek és az emberi szív ismeretének érett gyümölcsét a magyar olvasók számára.

Fotó: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat

Magyar Kurír