Ökumenikus püspöktalálkozót rendezett a Fokoláre Mozgalom a bajorországi Ottmaringban

Kitekintő – 2016. november 4., péntek | 19:01

Október 24. és 28. között immár 35. alkalommal rendezett ökumenikus püspöktalálkozót a Fokoláre Mozgalom. Négy kontinensről közel harmincan vettek részt a rendezvényen, amelynek idén Ottmaring adott otthont. Szerkesztőségünknek Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök számolt be a találkozóról.

Augsburgtól alig negyedórányi távolságra található az a másfél ezer lakosú község, Ottmaring, ahol ökumenikus közösségben élnek katolikus és evangélikus családok, és ahol a Fokoláre Mozgalom testvéri fáradozása konferenciacentrumot, lelkiházat hozott létre. Erre a különös hangulatú helyre érkeztek a katolikus, ortodox, anglikán, evangélikus, metodista, baptista és uniált püspökök, hogy együtt imádkozzanak, hirdessék és hallgassák az igét, megéljék a keresztény testvéri összetartozást és a maguk liturgiája szerint ünnepeljék az eucharisztia örömét.

Idén a közös beszélgetések témája az elhagyott Jézus személye, szenvedése, magára maradottsága volt. „A 22. zsoltár magyarázata mélyen megrendített bennünket, hiszen maga Jézus is ennek szavaival kiált ahhoz, aki az elhagyatottságában egyetlen menedéke, akinek megváltó szándékát valósítja meg szenvedésében, halálában és feltámadásában. A dachaui haláltáborba – ahol sok-sok zsidó testvérünk mellett kétezer keresztény papot, lelkészt is megöltek – tett látogatásunk megrázó élménye mindnyájunk lelkébe véste az elhagyottakért való imádság és tevékeny szolgálat küldetését, hogy soha ne ismétlődjék meg a 20. század egyik legnagyobb tragédiája.”

Napjainkban szenvedő, elhagyott, magukra maradt embertársaink milliói élik át a kiszolgáltatottság nehéz élethelyzetét. Menekültek áradata érkezik földrészünkre, akiknek otthonát lebombázták, családtagjaikat – talán éppen keresztény hitükért – kegyetlen módon kivégezték. Az Atya nem hagyta magára Jézust a kereszten, hanem elfogadta áldozatát, és igazolta őt feltámadásában. Ma ránk bízza a sors száműzötteit, a történelem viharában kilátástalan helyzetébe sodródott embertársainkat: „Legyetek irgalmasak, miként a ti mennyei Atyátok irgalmas.” (Lk 6,36)

A Fokoláre Mozgalom a zászlajára tűzte a keresztény egység jézusi gondolatát. Ez a szándék vezeti a keresztények Krisztusban való összetartozását mindenütt a világon, ahol megélik az evangélium hitelességét felmutató egységet. „Ennek meghitt alkalma volt az Augsburgban, a Szent Anna evangélikus templomban tartott istentisztelet, amelyen megemlékeztünk a megigazulás közös értelmezéséről szóló dokumentum aláírásáról. Tizenhét éve ebben a templomban jelentette ki a katolikus és az evangélikus egyház, hogy Isten előtt egyedül kegyelemből, a Krisztusért nyerjük el az örök életet.”

Christian Krause egykori lutheránus világszövetségi elnök – egyike az aláíróknak – nagyívű előadásban emlékezett vissza a történelmi jelentőségű eseményre. A püspökök és a különböző felekezetű hívek pedig együtt könyörögtek az egység ajándékáért és Ferenc pápa akkor még közelgő lundi és malmői látogatásáért, az evangélikus egyház képviselőivel való találkozásáért.

Számos személyes tanúságtétel hangzott el a Krisztussal való úton járás és az ő szolgálatának öröméről. A résztvevők előadást hallhattak a katolikus–anglikán dialógusról és a pánortodox zsinat eseményeiről.

„Az egymás istentiszteletein, miséin való részvétel újra felmutatta számunkra a közös evangélium drága kincsének sokszínű megszólaltatási lehetőségét a gazdag liturgiai hagyomány keretében. Az ökumené célja nem egymás meggyőzése, hanem az egy Krisztushoz való tartozás, a benne való megváltás és új élet ajándékainak felismerése a testvéregyház közösségében. Mert sokkal több az, ami összeköt, mint az, ami elválaszt bennünket.”

A programok közötti idő nagyszerű alkalmat kínált a közösség megélésére a találkozón résztvevők számára. Az elmélyült, őszinte beszélgetések során felcsillant egy-egy egyéni életút lelki ajándékainak gazdagsága, az egyházak közös küldetésének felelőssége a szekularizált világban, az evangélium hiteles megszólaltatása a fellazult erkölcsi értékek válságát mutató európai társadalmakban.

„Képeslapot tartok a kezemben, az ottmaringi találkozás háza látható rajta és a biztató felhívás: »Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben« (Lk 1,46–47).”

Fotó: Focolare.org

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria