Olasz művészek mutatkoznak be Budapesten

A Budapesten bemutatkozni készülő olasz művészek csoportját Pasquale Ninì Santoro és Isabella Nurigiani szobrászművészek, Andrea Boldrini és Innocenzo Odescalchi festőművészek, Renato Grome, Patrizia Dottori és Roberto Vignoli fotóművészek alkotják.
Sajátosságaik és stilisztikai különbségeik ellenére a kiállításon résztvevő művészekben sok a közös pont a tervezés és az ábrázolás terén. Nyelvezetük olyan stilisztikai paradigma-folyamatot képvisel, amely az európai történeti avantgárdból indulva, elmerül a ‘900-as évek végi absztrakt vs. figurális ellentétjének heves vitájában, hogy felülemelkedjen ezen a dichotómián, felépítve egy univerzális nyelvet, amely képes áthatolni az absztrakció és az ábrázolás fogalmai között – olyan művek létrehozásával, melyek egyszerre definiálhatók ikonikusnak és kép nélkülinek.

Műveiket és kutatásaikat az emberiség és a Föld közötti kapcsolatokról alkotott gondolataik is összekötik, így nem véletlen, hogy olyan motívumok jelennek meg, mint az Anyaföld (Patrizia Dottori), a Hagyományos rítusok és az Emlékezet (Andrea Boldrini), a Környezet (Renato Grome), a Természet (Roberto Vignoli), az Érzéki Útvonalak (Innocenzo Odescalchi), a Leépítés (Isabella Nurigiani) és a Mentális Mozgások (Pasquale Niní Santoro).

A Párbeszéd Házában rendezett kiállítás zárása után a művek az Budapesti Olasz Kultúrintézetbe kerülnek, ahol további félévig láthatja a budapesti közönség. A kiállítás anyagát Francesca Pietracci és Németh Pál válogatta.

Párbeszéd Háza/Magyar Kurír