Országos lefedettséget ért el a katolikus iskolahálózat

– Volt-e egységes koncepció arra, mi alapján vesz át az egyház egy intézményt?

Pápai Lajos: Az egyház ott kezdett foglalkozni egy-egy iskola átvételével, ahol az önkormányzat felkínálta az intézményt. Átvételi döntést pedig csak akkor hoztak, ha a szülők és a pedagógusok is mellette voltak. A Győri Egyházmegyében például Tatán az önkormányzat felajánlotta, hogy vegyünk át egy iskolát. Beszéltünk a szülőkkel és nevelőkkel, ami után azt láttuk, hogy nincsen támogatottság, nem állnak az átvétel mellé, ezért visszaléptünk.

– Milyen szempontok határozták meg a döntést?

Pápai Lajos: A Győri Egyházmegyében egyetlen intézményt sem vettünk át. Kisebb falusi iskolák átvételébe nem mertük belemenni, mert az anyagi felelősséget nem tudtuk vállalni, tudva, hogy évről évre egyre kevesebb gyerek lesz. Továbbá egyházmegyénkben már minden jelentős helyen van egyházi iskola, aki ezt keresi, talál bárhol elérhető közelségben.

Dékány Ferenc: Tavasszal több önkormányzat is megkeresett minket, de úgy gondoltuk, hogy a teljesítő képességünk határára érkeztünk, vagyis ha több iskolát felvállalunk, akkor gazdasági probléma esetén veszélybe sodorjuk a meglévőket is. Józanul látni kell azt a határt, amit biztonsággal el tudunk látni. Egy intézményrendszer felelős működtetéséhez kell anyagi tartalék is, ami nekünk véges.

– Hogyan zajlott az átvétel?

Pápai Lajos: Minden esetben fórumot tartottunk a szülőkkel és a nevelőkkel a döntés előtt. A tanárok esetében fontos volt, hogy vállalják a vallásos nevelést. Ebbe azért belefér, hogy egy-két szakmailag jó pedagógus nem elkötelezett híve valamelyik egyháznak, de elfogadja az iskola nevelési programját.

– A média előszeretettel beszél az egyházi iskolák kiemelt finanszírozásáról. Valóban több pénzt kap egy egyházi intézmény?

Dékány Ferenc: Az egyházi iskolák finanszírozása pontosan annyi, amennyit átlagosan az önkormányzati és állami iskolák egy főre elköltenek. Annyi a különbség, hogy mi a valóságos összeget csak késve kapjuk meg, a kiegészítő támogatás kiegészítése formájában, egy évvel később. Minden évben a parlamenti zárszámadást követően válik láthatóvá, hogy az önkormányzati iskolák mennyit költöttek ténylegesen egy főre. Ilyenkor megnézik, hogy az állami normatíva és a korábban folyósított kiegészítő támogatás, valamint a valóságos összeg között mennyi a különbség. Ezt mi pótlólagosan megkapjuk. Abban az értelemben rosszabbul járunk, hogy egy év késéssel és kamat nélkül kapjuk meg a pótlólagos összeget. Ennek mértéke a 2010-es évre 93 ezer forint volt diákonként. Ez a Győri Egyházmegyében négyezer diákkal számolva 372 millió forint, ami nagyon sok.

– Sokakat bosszant az egyház versenyképessége az oktatás terén. Mit jelent katolikus iskolának lenni?

Pápai Lajos: Az iskola átvétele nem egyszerűen táblacserét jelent, hanem azt a célt, hogy katolikus szemléletű iskolát hozzunk létre. Ebben kiemelt fontosságú a pedagógus személye. Kiemelném, hogy iskoláinkban sok elkötelezett pedagógus van, nemcsak azt nézik, hogy mit fizetnek, hanem szívesen sok egyebet is megcsinálnak. Azt szeretnénk, hogy iskoláink ne úgy legyenek elit iskolák, hogy nagy pénzért egy-két gyereket valamilyen versenyre felkészítsenek, hanem a gyerekek emberségben legyenek többek, foglalkozzanak a gyengébbekkel és a rászorulókkal.

– Vádolják az egyházi iskolákat azzal is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kiszorulnak ezekből az intézményekből.

Pápai Lajos: Ez nem így van, és ezt a statisztikák is igazolják. Bizonyos településeken nagyobb százalékban járnak hozzánk hátrányos helyzetű gyerekek, mint az önkormányzati iskolákba. A szanyi iskolánkban például sok a roma származású. Sikerült jó együttműködést kialakítani a szülőkkel, és szép eredményeket értek el a gyerekek felzárkóztatásában.

– Folynak-e még tárgyalások további átvételekről?

Pápai Lajos: Úgy látjuk, országosan is felállt a katolikus iskolarendszer, megfelelővé vált a lefedettség.

Dékány Ferenc: A katolikus egyház szándéka az, hogy segítsen olyan községeknek, ahol a lakosság jelentős része katolikusnak vallja magát, az érdekükben vállalták fel egyházmegyék, hogy anyagi forrásaival kisegítsék az iskolákat. Mindenütt meghatározó szempont a meglévő intézmények biztonságos működtetése.

Trautwein Éva/Magyar Kurír