A megbeszélésnek eredetileg a nyilvánosság teljes kizárásával kellett volna lezajlania, de a konfraternitás egyik püspöke, a brit Richard Williamson, aki ellenez minden, Szentszékkel kötendő kompromisszumot, nyilvánosságra hozta a találkozót.
Lefebvre 1969-ben alapította meg a Szent X. Piusz Testvérületet Fribourgban, és papi szemináriumot hozott létre Econban. Õ és követői nem fogadták el a II. vatikáni zsinat reformjait, és nem csupán a liturgia reformjára vonatkozó tanításokkal, hanem a püspöki kollegialitással és a vallásszabadsággal kapcsolatos tanítással sem értenek egyet. 1988. július 2-án, II. János Pál pápa az „Ecclesia Dei” kezdetű apostoli levelében „szakadár tettnek” nyilvánította azt, hogy Marcel Lefebvre a pápai tilalom ellenére felszentelt négy püspököt.
Ez az eset vetett véget azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket II. János Pál pápa nevében Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció akkori prefektusa vezetett.
Fellay püspök XVI. Benedek megválasztása után három hónappal úgy nyilatkozott, hogy ha létrejöhetne egy találkozó a pápával, két kéréssel fordulna a Szentatyához: az egyik kérés arra vonatkozna, hogy bármely pap bármely helyen celebrálhasson misét a tridenti liturgia szerint, a másik pedig a püspökök felszentelése miatti kiközösítés visszavonását célozná.
A Szentszék eddig nem erősítette meg a Castel Gandolfó-i kihallgatás tényét, jóllehet nem is cáfolta.
Zenit/VR/MK