Papszentelés a Vatikánban

Az újonnan szentelek az AsiaNews hírügynökség értesülése szerint Olaszországból, a Fülöp-szigetekről, Peruból, Ecuadorból, a Dominikai Köztársaságból, Szlovákiából érkeztek. A papszentelési szentmisén a pápával együtt misézett Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke, és segédpüspökei is.

A most szenteltek közül néhányan a római szemináriumok tagjai, mások a neokatekumenális mozgalom, vagy a Krisztus Légiója szemináriumaiban készültek hivatásukra, hogy ma, a Jó Pásztor vasárnapján és a hivatásokért tartott 44. ima-világnapon pappá szenteljék őket.

Homíliájában XVI. Benedek pápa mindenekelőtt azt a mélységes egységet emelte ki, amely a pap és a Jó Pásztor között fennáll. A Jó pásztor az emberfia, aki meg akarta velünk osztani emberségünk állapotát, hogy új életet adjon nekünk és elvezessen az üdvösségre. Jónak (kalosz) nevezi a Szentírás, ami a messiási idők végső jóságára és szépségére utal. A Krisztussal való kapcsolat „mély személyes viszony; a szív ismerete, annak sajátja, aki szeret és akit szeretnek; aki hűséges, és aki tudja, hogy maga is megbízhat a másikban; szeretetbeli ismeretség, amelynek jegyében a Jó Pásztor meghvja övéit, hogy kövessék”. Ez a kapcsolat egyben „állandó vigasztalás és rendíthetetlen remény forrása”, mert „Krisztus nem hagy el minket”, és „semmi nem akadályozhatja meg egyetemes üdvözítő tervének megvalósulását”.

„Az egyházi rend szentsége, amelyet most megkaptok, Krisztus küldetésének részesévé tesz titeket; arra kaptok hivatást, hogy hintsétek Igéjének magvát, azt a magot, amely magában hordozza Isten országát, terjesszétek az isteni irgalmasságot és az Úr testével és vérével tápláljátok a híveket az Úr asztalánál – mondta a pápa. – Ahhoz, hogy méltó szolgái legyetek, szüntelenül az Eucharisztiával kell táplálkoznotok, amely a keresztény élet forrása és csúcsa. Amikor az oltárhoz léptek, amely az életszentség mindennapos iskolája számotokra, hogy ott megújítsátok a kereszt áldozatát, egyre jobban megértitek majd az isteni Mester szeretetének gazdagságát, amely ma bensőségesebb barátságra hív benneteket. Ha engedelmesen hallgatjátok, ha hűségesen követitek, megtanuljátok majd átültetni életetekbe és lelkipásztori szolgálatotokba szeretetét és a lelkek üdvéért vállalt szenvedését. Jézus segítségével mindannyian jó pásztorrá lesztek, aki, ha kell, az életét is kész odaadni őérte.” 

A pápa külön kiemelte a pap örömét, amely a nehézségek közepette sem hagyja el. Az Apostolok Cselekedeteiből olvasott részt idézve, Benedek pápa kijelentette: „A tantványok elteltek örömmel és Szentlélekkel. Az értetlenségek és az ellenállás ellenére Krisztus apostola nem veszíti el az örömöt, sőt tanúságot tesz arról az örömről, amely az Úrral való együttlétből, az iránta és a testvérek iránti szeretetből fakad.”

A pápa ezután a hivatások világnapjának témájához („A hivatás a közösségi egyház szolgálatában”) fűzött néhány gondolatot. Kiemelte, hogy a hivatások növekedése az imádságtól, a neveléstől, a családok és a keresztény közösségek odafigyelésétől függ. Mindenekelőtt a szentelendők családjához és barátaihoz fordulva a pápa azt kérte: vegyék körül őket lelki szolidaritásukkal. „Imádkozzunk, hogy hűek legyenek ahhoz a küldetéshez, amelyre az Úr ma hívja őket, és legyenek készek minden nap, fenntartások nélkül megújítani Istennek igenjüket… Kérjük az aratás Urát, ma, a hivatások világnapján, hogy támasszon továbbra is sok és szentéletű papot, akik teljességgel a keresztény nép szolgálatára szentelik életüket.”

A homília záró részében a pápa a szentelendőkhöz fordult. „Ma Jézus elismétli nektek: 'Nem hívlak már szolgának titeket, hanem barátaimnak'. Fogadjátok és ápoljátok ezt az isteni barátságot 'eucharisztikus szeretettel'! Álljon mellettetek Mária, a papok égi Édesanyja; ő, aki a kereszt tövében egyesült Fia áldozatával, és feltámadása után az utolsó vacsora termében az apostolokkal és a többi tanítvánnyal együtt fogadta a Szentlélek ajándéket, segítsen benneteket és mindannyiunkat, kedves testvéreim a papságban, hogy engedjük, hogy Isten kegyelme átformálja bensőnket. Csak így lehetünk a Jó Pásztor hű képmása; csak így végezhetjük örömmel küldetésünket, hogy megismerjük, vezessük és szeressük azt a nyájat, amelyet Jézus vére árán szerzett magának.”

Magyar Kurír

Kép: AsiaNews