Párbeszédet kereső keresztények a terrorizmus árnyékában

Kitekintő – 2012. november 15., csütörtök | 14:42

A Zenit hírügynökség interjút készített a meggyilkolt pakisztáni kisebbségügyi miniszter testvérével, Paul Bhattival, akik felvállalta testvére örökségét, jelenleg az országban uralkodó összhangért felelős miniszter.

Paul Bhatti elmondta: testvére, Shahbaz Bhatti hatalmas erővel tett tanúságot hitéről. A Vatikán elismeri vértanúságát, még ha a hivatalos elismeréshez el kell is telnie egy bizonyos időnek, a folyamatot nem lehet sürgetni. Shahbaz halála után Pault rögtön fogadta a pápa, aki vértanúnak nevezte öccsét. Pault egyrészt mélyen megrendítette testvérének halála, másrészt viszont ma már bátorságot merít abból az üzenetből, amelyet tanúságtétele által közvetített.

Kisebbségügyi miniszterként Bhatti sokat beszélt a vallásközi párbeszédről, és a párbeszéden túl igyekezett olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek segítették a különféle vallások együttélését. Mindez nem könnyű egy olyan országban, ahol erős a szélsőség, a fanatizmus, a terrorizmus. Mást jelent politikusnak lenni és tanúságot tenni hitünkről nyugaton, és mást jelent egy olyan helyen, ahol az ember tudatában van annak, hogy bármelyik pillanatban lelőhetik. Shahbaz ilyen helyzetben tartott ki, hirdette meggyőződéssel a béke útját, vallotta meg mindig nyíltan keresztény hitét.

Paul Bhatti beszámolt arról is, hogy Pakisztánban a vallásközi párbeszédet a katolikusok indították el, de mára már a muzulmánok mérsékelt ága is aktívan bekapcsolódik. A katolikusok hozták létre azt a tárgyalóasztalt, ahol a vallások egymás között párbeszédet folytathatnak, és ma már muzulmán, hindu, buddhista, szikh és más vallási kisebbségek képviselői is ülnek az asztal körül. A katolikus közösségnek nagy megerősítést jelent, amikor a pápa szól hozzájuk, és együttérző szavai vigaszt jelentettek Shahbaz halálakor.

Pakisztánban a keresztények nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen maga az ország instabil: átéltek két háborút Indiával, a szovjet megszállást, most pedig a terrorizmus elleni harc került előtérbe. A szélsőséges csoportok az iskolákban keresztényellenes ideológiát ültetnek a gyerekek fejébe, ezért a népesség egy része gyűlöli a keresztényeket. Ha egy keresztény és egy muzulmán ember között bármilyen konfliktus támad, a keresztény nehéz helyzetbe kerül: olykor egy-egy konfliktus miatt egész falvakat gyújtanak fel, elevenen égetnek meg embereket. Mindez azért, mert generációk nevelkedtek  fel a gyűlölet szellemében.

Paul Bhatti felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati keresztények támogatása egyrészt fontos, hiszen megerősíti a pakisztáni keresztényeket, másrészt viszont ők pakisztániak, nem nyugatiak, nem szabad megosztottságot kelteni a lakosság többi részével szemben. Pakisztánban kell megteremteni annak a feltételeit, hogy a vallások békében tudjanak egymás mellett élni. Asia Bibi, a fogva tartott keresztény nő esetében Paul Bhatti szerint jelenleg jobb lenne, ha hazájában nem a nyugati világ ügyének tekintenék a sorsát, hanem az országon belül, csendben meg lehetne oldani szabadon bocsátását.

A pakisztáni miniszter elmondta: a helyzet lassan, de javul. A vallási vezetők bizottságok keretében folytatnak párbeszédet egymással, keresik a béke útjait. Ő hozza a törvényeket a vallási toleranciáról, de előtte mindig megkérdezi ezeket a bizottságokat, hiszen csak olyan törvényt érdemes kibocsátani, amit ők is elfogadnak, érvényesítenek. Nő azoknak a muzulmán vallási vezetőknek a száma, akik elítélik a keresztények ellen végrehajtott merényleteket.

A vértanú miniszterről korábbi írásunkban olvashat.

Magyar Kurír

(tzs)