Paskai Antal kapta az idei Don Bosco-díjat

Hazai – 2009. február 2., hétfő | 9:10

Elhunyt fivére helyett Paskai László bíboros vette át a szaléziak elismerését január 31-én, Bosco Szent János emléknapján, az idén 150 éves szalézi rend tartományi ünnepén, Óbudán.

Nyolc éve szép hagyományt vezettek be a Magyar Szalézi Tartományban: minden évben kiválasztanak egy olyan személyt, aki kiemelten segítette a szaléziakat, sokat dolgozott Don Boscóért, az ő lelkiségét terjesztette, és munkája elismeréseként Don Bosco díjjal tüntetik ki. Idén ezt a díjat Paskai Antalnak ítélték oda, aki már nincs az élők sorában. A szaléziak ezzel a posztumusz díjjal kívánnak tisztelegni emléke előtt – tájékoztatta szerkesztőségünket Lengyel Erzsébet sajtóreferens.

Fivére helyett Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek vette át az elismerést. A következő szavakkal emlékezett testvérbátyjáról:

Paskai Antal 1927-ben született. Jófejű, értelmes fiú volt, de külső körülmények miatt (az öccse pap lett, amit azokban az időkben nem néztek jó szemmel) a szegedi halkonzervgyárban tudott csak elhelyezkedni, mint segédmunkás, innen is került nyugdíjban. Szeged mellett egy plébánián megismerkedett egy szalézi pappal, ebből az ismeretségből egy nagyon jó kapcsolat alakult ki. Sokszor meglátogatta és rajta keresztül megismerte a szaléziakat, és nagyon elköteleződött irántuk. Sajtóapostolkodott – terjesztette a Szalézi Értesítőt és egyéb szalézi kiadványokat. A sajtóapostolkodás egyik megnyilvánulása az volt, hogy az évente megjelenő Don Bosco kalendáriumból mindig 30-40 példányt megvett, és az ismerősei között kiosztotta Szegeden és máshol is, ahol járt. Sosem volt sok pénze, de amit sikerült a kevésből félretenni, azt jótékony célra fordította – például a szaléziaknak adta. Nem házasodott meg, agglegény maradt, édesanyját ápolta. Idős korára nagyon megromlott az egészsége, ezért került Esztergomba a ferences rendházban működő idősek otthonába. Itt is hunyt el.

Magyar Kurír