Pauer János püspökre emlékeztek halálának 125. évfordulóján - VIDEÓVAL

„Örvendetes húsvéti időben az elhunytakért szentmisét mondani, de különösen kedves számomra, hogy ebben az időszakban püspökelődömre emlékezhetek.” – mondta beszédében a megyés főpásztor. A szentmisében a püspök nemcsak az elismert és ünnepelt tudósról, hanem a csendes, visszahúzódó emberről is beszélt, aki komoly szervezőmunkával igyekezett papsága szellemi színvonalát emelni.

„Alakja úgy maradt meg előttünk, mint akinek egész életét a szerénység jellemezte, gazdag személyiségéből hiányzott a karrierizmus, tehetsége, magas műveltsége, sikerei ellenére megmaradt egyszerű embernek.” – mondta a főpásztor majd hozzátette. Pauer különös gondot fordított az egyházi iskolák ügyére és jelentős szerepet vállalt a közoktatás pártfogásában. A fennmaradt hálaadó levelek sokasága bizonyítja szociális érzékenységét. Nemcsak a nehéz anyagi helyzetű embereket támogatta, hanem a kor szellemi-lelki állóvizét felrázó, a magyar kultúrát ápoló szervezetek, egyletek iránt is érdeklődött, támogatásában bőkezű volt.


„Az egyháztörténet mellett Székesfehérvár történetével is foglalkozott, és értékes könyvgyűjteményt hozott létre. A kiváló történészt 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az 1848-ban Székesfehérváron felfedezett királysírokról tudós felkészültséggel derítette ki, hogy III. Béla és felesége, Antiochiai (Chátillon) Anna sírját találták meg. Történészként fő műve a székesfehérvári püspökség alapításának 100 éves évfordulójára írt latin nyelvű egyházmegyetörténet volt.” – idézett a megyés püspök Pauer János életéből.

Spányi Antal székesfehérvári püspök a szentmise végén bejelentette, hogy Pauer János személyéről és munkásságáról ebben az esztendőben többféle megemlékezést szervez majd a székesfehérvári egyházmegye.

A fehérváriak máig tisztelt püspökének földi maradványait a sóstói temetőkápolnában őrzik, amelyet Pauer János építtetett, és ahol – végakarata szerint – örök nyugalomra helyezték.

Magyar Kurír