Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezéséről – interjú Tusor Péter egyetemi docenssel

2014. július 13. vasárnap 19:08

Tusor Péter egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének tanára május végén védte meg a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. Akadémiai doktori disszertációja kapcsán a Vatikáni Rádió készített interjút a történésszel.

Értekezésének címe: Egy epizód Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (mikropolitikai tanulmány). A tanulmány beleilleszkedik a Lendület kutatócsoport munkájába.

Az értekezés opponensei, bírálói között volt Erdő Péter bíboros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az értekezés tárgya: Pázmány Péter prímási kinevezése. A kora újkori magyar történelem egyik legnagyobb hatású makropolitikai tényének körülményeit, okait, céljait, összefüggéseit elemzi mikropolitikai megközelítésben. A Vatikáni Rádió megkérdezte a szerzőt: miért fontos ez a kérdés a magyar historiográfia szempontjából, illetve mit takar a „mikropolitika” megfogalmazás?

Mint válaszában Tusor Péter kifejtette: 300 éve áll a magyar történettudomány érdeklődésének homlokterében a kérdés, Pázmány egyszerű jezsuitából, aki külön fogadalmat tett arra, hogy nem vállal el főpapi tisztséget elöljárója engedélye nélkül, hogyan lett az ország egyik legfontosabb politikai-közjogi méltósága. A mikropolitikai megközelítés lényege: ennek mozgatórugóit föltárni, elsősorban a patrónus-kliens viszonyok összefüggéseiben, ami általános rendező elvként működött a kora újkorban.

Pázmány kinevezése nyilvánvalóan politikai döntés volt a Szentszék és a Habsburg-udvar közreműködésével – mutatott rá a szerző.  Azért lehetett jezsuitaként esztergomi érsek, mert a politikai szerepvállalása, nézetei és talentuma ragadta meg a döntéshozók figyelmét. Erre különösen szükség volt a kiélezett európai helyzetben, amikor a Habsburg-trónörökös hiánya újabb háborúkkal fenyegetett.

Ebben a komplex politikai helyzetben Pázmány segítségére volt szükség a Habsburg-utódlás magyarországi levezényléséhez – amit Pázmány Péter sikerrel véghez is vitt.

Tusor Péter egyetemi docens rávilágít arra a kérdésre, hogy ki volt Pázmány Péter patrónusa, hogyan lehetett a jezsuita szerzetesből Magyarország legfőbb egyházi vezetője és közjogi méltósága? A Habsburg-diplomáciát irányító Melchior Klesl bécsi püspök, a Titkos Tanács nagyhatalmú elnöke állt a rendkívüli írói, szónoki képességekkel rendelkező szerzetes mögött.

Tusor Péter akadémiai doktori disszertációja remélhetőleg 2016-ban, Pázmány Péter esztergomi érseki, prímási kinevezésének 400. évfordulójára könyv formájában is megjelenik a Collectanea Vaticana Hungariae c. sorozatban. A sorozat célja, hogy feltárja és összegyűjtse a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatokat.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
akit-megalaznak-azt-folmagasztaljak-papi-sorsok-56-utan
Akit megaláznak, azt fölmagasztalják – papi sorsok ’56 után

A Kádár-rezsim egyházpolitikájáról és az 1956-os forradalmat követő megtorlásról rendeztek konferenciát december 15-én az Országház Felsőházi termében. A „Halálra ítélve – papi sorsok ’56 után” című rendezvényen részt vett Veres András, az MKPK elnöke és Székely János szombathelyi megyéspüspök.

19:59
budapesti-campusszal-bovult-vaci-apor-vilmos-katolikus-foiskola
Budapesti campusszal bővült a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Új, budapesti campusszal bővült a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Az épületegyüttest Beer Miklós megyéspüspök áldotta meg december 15-én.

17:38