A philadelphiai érsek az amerikai vallásszabadságról

Az Oázis című havilap januári száma a vallásszabadság témájával foglalkozik. Ebben olvashatjuk Charles Chaput philadelphiai érsek írását, amelyből címoldalán közöl részleteket a L’Osservatore Romano vatikáni napilap január 4-i száma. A cikk címe: A vallásszabadság mérföldköve – az amerikai történelem mindenki számára gazdag öröksége.

A philadelphiai érsek írásából a vatikáni napilap a következő fontos gondolatot emeli ki: „Az egész világon továbbra is folytatódik a vallásüldözés. Ezzel a jelenséggel szemben az Egyesült Államok gazdag örökségként kínálja fel mindenki számára alapításának történetét és tapasztalatát a vallásszabadság előmozdítása terén".

A vallásszabadságra vonatkozó alapelvek állnak az 1948-ban kihirdetett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának középpontjában. Sokan, akik a nyilatkozat megfogalmazásában részt vettek, mint például Jacques Maritain, meg voltak győződve arról, hogy a nemzetközi szabadságnak ez a chartája az amerikai tapasztalatot tükrözi.

A híres 18. cikkely megállapítja: „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”.

Bizonyos értelemben tehát az amerikai modellt már megvalósították a gyakorlatban. Ma azonban annak vagyunk tanúi, hogy az ateista rezsimek és a laikus ideológiák, de sajnos egyes vallási hagyományok militáns változatai is, megtagadják ezt a modellt. A globális helyzetet még súlyosabbá teszi a jelenlegi amerikai nemzeti vezetés tétlensége, amely nem mozdítja elő a világon Amerika egyik legnagyobb értékét, a vallásszabadságot.

A vallásszabadság, vagyis a személynek az a joga, hogy imádkozzon, hogy dicsőítse, tanítsa és gyakorolja azt, amiben hisz, az emberi méltóság mérföldköve. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy szembeszálljon ezzel az alapvető emberi joggal, lépjen bár fel Isten, vagy bármilyen politikai program, ideológia nevében – hangsúlyozza az amerikai főpásztor.

James Madison – az USA negyedik elnöke (1809-1817) – szavai szerint az Egyesült Államok azért jött létre, hogy „menedéket nyújtson minden nemzet és vallás üldözöttjeinek és elnyomottjainak”. Jelenleg úgy tűnik, hogy Amerikában ezt az örökséget ma nem védelmezzük, nem osztozunk benne vagy nem értjük meg valójában – írja cikkében Charles Chaput, philadelphiai érsek a L’Osservatore Romano január 4-i számában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír