Plébánia a frontvonalban, az ISIS szomszédságában

Kitekintő – 2015. december 12., szombat | 13:00

Ghazwan Shahara plébános 2014. augusztus 6-án elmenekült az iraki al-Kos városából, de amint lehetett visszatért. Tizenöt kilométer távolságra táboroznak az Iszlám Állam katonái.


Al-Kos (Alqosh) egy határvidéki plébánia, amely nem egy hétköznapi határvidéken fekszik, hanem az Iszlám Állam szomszédságában. Hatezer lakosa van a városkának, amely az Irak északi részén található Ninivei-fennsík számos keresztény településének egyike. Az 1. századtól kezdve a keresztények népesítik be ezt a területet, amely Moszul tartomány és a kurd autonóm tartomány határán fekszik, vagyis arabok és kurdok között élnek.

2014. június 9-én az Iszlám Állam Szíriából elfoglalta Moszult, ezzel gyakorlatilag eltörölte Szíria és Irak határát. Két héttel később kikiáltották a kalifátust, ezzel hivatalosan bejelentették terjeszkedésüket. A keresztényeknek három lehetőségük maradt: áttérni az iszlámra; kifizetni a védelmi adót (dzsizját), amely körülbelül 450 dollár havonta; elmenekülni. Moszulból 200 ezer keresztény menekült el a Ninivei-fennsík falvaiba. Hátrahagyott házaikat elkobozták és ráírták az ’N’ betűt, ami a nazarénus rövidítése.

Amikor 2014. augusztus 6-án az Iszlám állam katonái előretörtek a Ninivei-fennsíkon, még a hetedik században sziklára épített Szent Hormizd monostora is kiürült. Évszázadok óta először senki nem mutatott be szentmisét a káld keresztények kegyhelyén. Egy óra alatt kiürítették a várost, utolsónak a papok maradtak.

Ghazwan atya a Rete4 olasz televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy semmit nem vittek magukkal, csak a hitüket. Ez a hit volt az, amely aztán visszavezette őket városukba. 

Több mint egy héttel később, Mária mennybevételének ünnepén Ghazwan visszatért városába, hogy harangozzon az ünnepre. Nem tehetett másképp – mondja. – Kétezer éve minden augusztus 15-én harangoztak a templomokban. Ő lesz az utolsó, aki elmenekül – jelenti ki. Az augusztus 6-i támadás óta mindig egy hátizsákkal lép ki a plébániáról, viszi magával a digitalizált adatokat és a plébánia pecsétjét, hiszen a várostól tizenöt kilométerre tanyáznak az ISIS fekete turbános harcosai.

Közigazgatás nem létezik a településen, a polgármester mellett a plébános véleménye az irányadó. Ők ketten úgy döntöttek, újra indítják az iskolákat, mert ez annak a jele, hogy az itt élő közösség megkezdte hétköznapi életét.

Így élnek egymás szomszédságában, az ISIS és a keresztény városka. Ők látják a fekete zászlót, az Iszlám Állam harcosai pedig a hegyen felállított, 13 méter magas keresztet. A keresztények félnek, hogy a kurdok nem sokáig tudják megvédeni őket, hiszen alig jutnak fegyverhez, míg az Iszlám Állam számtalan helyről kapja a fegyvereket. Ghazwan atya szerint csak abban bíznak, hogy a nagyhatalmak belátják, ez nem helyi konfliktus, hanem az egész világot érinti.

Forrás: Avvenire.it; Unita.tv

Fotó: Avvenire.it

Magyar Kurír
(tzs)

Kapcsolódó fotógaléria