PPKE ITK: laboratórium egy chipben

2011. március 30. szerda 13:10

Alig pár helyen tanítanak molekuláris bionikát a világon, az egyik ilyen hely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara, egy kis, családias egyetem. „Szeretnénk megtanulni az élő természettől, hogy hogyan működik, hogy ennek segítségével például olyan eszközöket tervezhessünk, melyek segítik a fogyatékkal élők életminőségét javítani” – mondja Nyékyné Gaizler Judit, az intézmény dékánasszonya a Magyar Kurírnak. A több magyar és külföldi egyetemmel is együttműködő, közös képzéseket fenntartó egyetemi kar élő cáfolata hit és természettudomány szembenállásának.

Mennyire elégedett a több mint tíz éves kar renoméjával, és azzal, ahova ez idő alatt eljutott?

A PPKE-ITK kis létszámú kutatóegyetemi karnak indult, ilyennek álmodta meg Roska Tamás professzor, a kar alapító dékánja, és még most is az. Így aztán nagyon jó a hallgató-tanár arány, sok tanár jut egy diákra, a tanároknak személyes kapcsolatuk van a diákjaikkal. Ezzel együtt is gondot jelent azonban a belépő hallgatók egy részének motiválatlansága, főleg a mérnök informatikusoknál. Egyrészt nagyon jó visszajelzéseket kapok a kar elismertségéről, másrészt viszont úgy látom, még mindig nem ismernek minket eléggé. Az egyik specialitásunkra, a molekuláris bionikára viszont egyre többen felkapják a fejüket. Mindemellett katolikus egyetem vagyunk, így nagy hangsúlyt fektetünk a közösségépítésre is. A felsőbb évesek például szervezetten segítenek az elsősöknek a beilleszkedésben.

Kis egyetemről beszélünk. Családias a hangulat?

Igen. Ez a diákjaink számára természetes. Azt hogy ez nem mindenhol van így, és hogy mennyire megbecsülendő érték, a hozzánk máshonnan átigazoló hallgatók visszajelzéseiből érzékelik. Nem mindenhol természetes, hogy a professzort „csak úgy” meg lehet szólítani vagy, hogy kis önképzőkört szervez, mondjuk péntek délutánonként a nanotechnológia iránt érdeklődőknek. Mindez igaz a tanulmányi osztályra is, a dékáni hivatalra is – nálunk minden diák személyes figyelmet kap, nem csak „egy szám a Neptunból”.

Hogy sikerült beépülni a magyar felsőoktatás hálózatába?

Nem vagyunk egyedül. A legerősebb kapcsolatunk a Semmelweis Egyetemmel van, a molekuláris bionika alapszakot, az infobionika és az orvosi biotechnológia mesterszakokat közös képzésként akkreditáltattuk. Intenzív kutatási együttműködésünk van több akadémiai kutatóintézettel, klinikával. E nélkül nem is tudnánk megvalósítani például a látássérülteket vagy a bénákat segítő kutatásainkat, Érdekességként említem azt a kutatást, aminek a keretei között kismamák számára otthonukban is lehetővé válik, hogy a  magzat szívműködését akusztikai eszközzel figyeljék, s az észlelt jeleket az orvosnak mobiltelefonon keresztül elküldjék. A kapcsolattartás, a közös kutatások elősegítésére nyolc éve egy infobionikai virtuális kutatási központot hoztunk létre az MTA támogatásával, ebben a tagok rendszeresen videokonferenciás megbeszéléseket tartanak.

Milyenek a külföldi kapcsolataik?

Szakterületünk számos kiváló egyetemére küldünk Erasmus-hallgatókat, például a leuveni Katolikus Egyetemre, Münchenbe, Torinóba, Sevillába. A torinói egyetemmel van az első úgynevezett „double degree”-megállapodásunk, ennek keretében a mesterszakon párhuzamosan mindkét helyen el kell tölteni egy-egy évet, elkészíteni és megvédeni a diplomamunkát, és ezután a diák mindkét egyetem diplomáját megkapja. A kint tanuló diákok be tudnak kapcsolódni az ottani kutatásokba, miközben az itthoni kutatásaikat is folytatják. Megindult egy hasonló szoros kapcsolat az amerikai Notre Dame egyetemmel is, jelenleg három doktorandusz dolgozik és kutat ott.

Molekuláris bionikát nem sokfelé tanítanak a világban. Mit is takar ez a szak?

Berkeley-ben és Los Angelesben, az Egyesült Államokban, valamint a londoni Imperial College-ban volt csak ilyen képzés, amikor elindultunk, és alapképzésként még mindig unikumnak számít. Így aztán külföldről is jönnek hozzánk tanulni, tervezzük az angol nyelvű képzés beindítását. A molekuláris bionikában  két csúcstechnológia  találkozásáról van szó: az információs technológiák és a biotechnológiák szinergiájáról. A biológia, fizika, kémia molekuláris alapjai, az elektronika és az információs technológia, az orvostudományba beépülve, egy minőségileg új kapcsolatrendszert alakítanak ki, melyek egy-két éve már egészen új termékek megjelenését is lehetővé teszik. Ilyen például a „lab-on-a-chip”, ami azt jelenti, hogy egy chipben már egy egész laboratóriumot rejthetünk el; például elég, ha néhány nanoliter vért veszünk, amit azonnal kielemez a számítógép. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a Semmelweis Egyetemmel közös képzésünkön nem orvosokat, hanem mérnököket képzünk. Szeretnénk megtanulni az élő természettől, hogy hogyan működik, hogy ennek segítségével például olyan eszközöket tervezhessünk, melyek segítik a fogyatékkal élők életminőségét javítani. Az alapképzésre két mesterszak épül, az infobionika és az orvosi biotechnológia. Mérnök informatikus képzésünkön is nagyon fontos az érzékelő számítógépek és neuromorf robotok területe, és itt egyre népszerűbb az infokommunikáció és a szoftvertechnológia is. Ma, a sokezer processzoros chipek világában a hardver és a szoftver komplex megközelítését szeretnénk diákjainkkal elsajátíttatni. Specialitásunk még a humán nyelvtechnológia oktatása. Arany János sosem lesz pótolható, de egyre nagyobb az igény például arra, hogy akár napról napra sok száz oldalnyi szakszöveg elérhető legyen legalább nyersfordításban. Multidiszciplináris doktori iskolánk három tudományterületet fog össze, az informatikai, a villamosmérnöki és a biológiai tudományokat.

A környékre volt valamilyen hatással az egyetem? A Práter utca környéke nem a legpatinásabb része a városnak.

Sétálótávolságra van a SOTE vagy a KOKI (az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete), közel van a Ferenc körút, ahonnan szerencsére most közeledik a Corvin-Sétány-projekt, a VIII. kerület városrehabilitációs programja, ami Közép-Európa legmodernebb városközpontja lesz, ez formálja és alakítja a környékünket. Nem mondom, hogy nem kell odafigyelni, de a kar kérésére már a teljes környéket ellátták térfigyelő kamerákkal. Az épületbe csak beléptető rendszeren át lehet bejutni, a diákok közt pedig komoly bizalmi légkör alakult ki. Tíz éve sosem volt belső lopás. Olyan előfordult, hogy véletlenül valaki a másik ugyanolyan kabátjában ment haza, de gyorsan rájöttek, hogy összecserélték. A laptopokat mindenki kint meri hagyni az asztalokon, míg órára megy.

A PPKE ITK élő cáfolata az egyház tudományellenességéről szóló, egykor divatos véleményeknek. Hogy látja, alakított ezen a képen az intézmény?

Karunk jelszava utal a pápai enciklikára: Fides et ratio. Meggyőződésem, hogy igaz, amit a bevezetés ír: „A hit és az ész (fides et ratio) két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére.” Néha felhívnak minket aggódó szülők, hogy jöhet-e olyan diák, aki nincs megkeresztelve, van-e kötelező szentmise-látogatás. Természetesen bárkit szívesen fogadunk, nincsenek kötelező előírásaink. A szellemiségünk azonban keresztény, katolikus. Vannak hitéleti és műveltségi tárgyaink is: például Bevezetés a kereszténységbe, A Biblia világa, van egy filozófiai előadásunk is, Fides et ratio címmel. Ezek a kötelezően választható tárgyaink közé tartoznak. Oktatunk bioetikát is, hiszen fontos, hogy a diákok legyenek tisztában biotechnológiák által felvetett erkölcsi kérdésekkel is. Ez egyre népszerűbb, és egyetemen belüli videokonferenciával tartjuk, mivel a jogi és a bölcsészkaron is meghirdetik. Szeretnénk felébreszteni a diákok felelősségtudatát a teremtett világért. Remélem, hogy aki nálunk diplomát kap, annak természetes lesz, hogy a hit és az ész nem ellentétes egymással. Érdekes kérdéseket tudnak feltenni a diákok, segítenünk kell azokat is, akiknek a hittel kapcsolatos tudásuk elsőáldozói szinten maradt.

Hogy vélekedik az új felsőoktatási törvény koncepciójáról?

A koncepció még tárgyalás alatt van, várjuk ki a végét. Reményt keltő, hogy újból lehetnek majd osztatlan képzések. A molekuláris bionika tipikusan olyan, amit jobb lenne öt éven át oktatni, mert három év után még nem lesz valódi elméleti és gyakorlati tudása a diákoknak. Sokan azt hiszik, hogy egy szakról, egy évfolyamon csak 35 százalék mehet tovább a mesterképzésre, ez azonban nincs így. A bolognai rendszer bevezetése előtt is csak a hallgatók összlétszámának 35 százaléka végzett öt éves egyetemi képzésen, mivel a többség főiskolán tanult. A mostani 35 százalékos limit is országos, nem vonatkozik minden egyes karra, szakra, évfolyamra. A bolognai rendszerrel sajnos elkezdték összemosni a főiskolai és az egyetemi képzést, ami nem jó, egyszerűen más kompetenciákat igényel a kettő. Az egyik célja a kiváló gyakorlati szakember, a másiknál emellett elsőrendűen fontos a magas absztrakciós szint és az innovátori képesség. Innovátorokra, kutatókra szükség van ahhoz, hogy előre menjen a világ. A mai egyetemi hallgatók a jövő értelmisége, olyan lesz a világunk, amilyennek ők alakítják majd. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának fontos eleme a főiskola és az egyetem határozott megkülönböztetése is.

Mit gondol arról, hogy csökkenne a létszámfinanszírozás aránya a feladatfinanszírozás javára?

A felsőoktatás stabilitása szempontjából fontos lenne, ha a teljesítményarányos finanszírozás nagyobb szerepet játszana, s a hallgatók pillanatnyi létszámától függő finanszírozás a támogatásnak csak egy kisebb komponense lenne. Abban reménykedünk, hogy lesznek kutatási pályázatok, s így a kiemelt kutatási területeinket tudjuk majd fejleszteni mind személyi állományukban, mind infrastrukturálisan. 

Hogy látja a magyar felsőoktatás helyzetét?

Sokan küzdenek, hogy megmaradjon a magyar felsőoktatás hagyományosan kiemelkedő színvonala, ez részben pénzügyi okok miatt is egyre nehezebb. Elkötelezett fiatalokra van szükség minden tudományterületen, akik felvállalják a jövő építését az egyetemi oktatásban és a kutatásban is. Ez a folyamat már a közoktatásban kezdődik, égető szükség van a jó tanárokra. Bízom benne, hogy a nálunk végzett diákok viszik majd tovább az elkezdett munkánkat.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Címkék: tudomány
Vezető híreink - olvasta már?
megteresre-es-megujulasra-hivott-veres-andras-budapesten-allamalapito-szent-kiralyunk-unnepen
Megtérésre és megújulásra hívott Veres András Budapesten államalapító szent királyunk ünnepén

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén Budapesten, a Szent István-bazilika előtti zsúfolásig megtelt téren. A szentmise szónoka Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

2017. augusztus 20. vasárnap
i-bartholomaiosz-patriarka-atvette-konstantinapolyi-patriarchatus-budapesti-epuletenek-kulcsat
I. Bartholomaiosz pátriárka átvette a Konstantinápolyi Patriarchátus budapesti épületének kulcsát

Az államalapítás és államalapító Szent István ünnepén, augusztus 20-án átadták a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Múzeum utcai új épületének kulcsait I. Bartholomaiosz pátriárkának.

2017. augusztus 20. vasárnap