Pünkösdváró Európa Szegeden

17.30-kor Kiss-Rigó László püspök szentmisét mutatott be, amelyen Pápai Lajos győri püspök mondott szentbeszédet. Ezt követően 18.30-tól az Ökumenikus Nagytalálkozón testvéregyházak képviselői és politikusok szólaltak fel.

A sokféle hovatartozású jelenlévők – prominens vezető személyek és az ügyet támogató hívek – nagy száma hangsúlyozta az esemény üzenetét, mellyel nemzetiségtől, vallástól és kultúrától függetlenül minden jó szándékú ember egyetértett: alapvető emberi jogunk, hogy anyanyelvünket használhassuk szülőföldünkön életünk minden területén a nélkül, hogy büntetések Damoklész-kardjától kellene tartanunk.

Joggal követeli a magyarság az Európai Uniótól, hogy ne két ország ügyeként kezelje ezt a problémát, hanem saját értékrendje alapján határozottan lépjen fel a szlovákiai törvény kapcsán. Ezt a gondolatot Bernd Posselt bajor származású EP-képviselő, a téma alapos ismerője is hangsúlyozta.

Az eseményen részt vettek testvéregyházak, civil szervezetek, magyarokat képviselő szervezek, politikusok a Kárpát-medence minden tájáról. A vendégeket Kiss-Rigó László, mint az eseménynek otthont adó egyházmegye püspöke köszöntötte, Csongrád megye közgyűlése részéről pedig Magyar Anna elnök asszony üdvözölte a jelenlévőket.

Beszédet mondott a főszervező Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Schmitt Pál az Európai Parlament alelnöke, Surján László és Bernd Posselt EP-képviselők, Bábel Balázs érsek, Fazekas László és Bogárdi Szabó István református püspökök Szlovákiából illetve a Dunamelléki Egyházkerületből, továbbá Gáncs Péter evangélikus, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Mészáros Kálmán a Magyarországi Baptista Egyház elnöke.

Vendégként megtisztelte jelenlétével az eseményt számos egyházi méltóság, szerzetesrendek tagjai, civil szervezetek képviselői a Kárpát-medence minden tájáról, politikusok, közéleti szereplők. Jelen volt többek között Pápai Lajos győri püspök, Spányi Antal székesfehérvári püspök, Szájer József EP-képviselő, Deutsch Tamás képviselő, Becsey Zsolt EP-képviselő, Mécs László a Kárpát-medencei Autonómia Tanács titkára és sokan mások.

A Pünkösdváró Európa elnevezés azt jelzi, mondta Tőkés László, hogy várjuk kontinensünk pünkösdjét, amikor minden ember a maga nyelvén hallgathatja Isten igéjét, mint ahogy az a Szentlélek kiáradásakor történt az Apostolok Cselekedeteiben leírtak (2,6) tanúsága szerint.

*

A felszólalók újabb és újabb szempontokkal támasztották alá a találkozó alapüzenetét. A rendkívül érdekes és tanulságos, de egybecsengő beszédekből csak néhány fontos gondolatot emelünk ki: 

– A Mózes 1. könyvében szereplő bábeli torony és az Apostolok Cselekedeteiben olvasható első pünkösd története között párhuzam fedezhető fel. Bábel tornyát gőgös, magukat Isten fölé helyezni szándékozó emberek építették, ezért zavarta össze a nyelvüket az Isten, ám az Apostolok Cselekedetében a soknyelvű tömeg mind az egy Isten Szentlelkére figyelt, így meg is értették őt.  – Tőkés László szerint a bábeli történettől az első pünkösdig tartó út jelzi azt az utat, amit nekünk embereknek is meg kell tennünk.

– Sokan idézték Szent István azon intelmét, miszerint az egy nyelvű ország gyenge. 

– Bernd Posselt EP-képviselő elmondta, elfogadhatatlan, hogy ma, amikor Edvard Benesnek szobrot állítanak, Szent István szobra körül botrány alakul ki, holott István király ugyanúgy jelképes alakja a Kárpát-medencei népeknek, mint Nagy Károly a franciáknak és a németeknek.

– Szlovákia mint EU-tag az Unió normáinak homlokegyenest ellentmondó magatartást tanúsít. 

– Az EU éppen ezért nem hallgathat közönyösen és tétlenül, nem kezelheti bilaterális ügyként a problémát.

– A törvény a magyar emberek elleni támadás, alapvetően jogsértő és irracionális. (Amint Surján László elmondta: a szlovák nyelv nem haldoklik, ezért kár olyan törvényt hozni, ami tudatosan a magyar nyelv visszaszorítását célozza.)

 – Fontos, hogy a találkozó nem a szlovák nép, hanem rossz szándékú politikai célok ellen jött létre. 

– Elfogadhatatlan, hogy húsz évvel a szocializmus bukása után, az Unión belül ilyen, az előző rendszert idéző és nacionalista törvényeket fogadjon el egy ország.

– A kisebbségek ellen irányuló rosszindulat európai ügy, hiszen kontinensünkön nagy számban élnek különböző etnikumú és kultúrájú kisebbségek. Értük is szól ez a tiltakozás. (Ha az európai kisebbségek lélekszámát összeadnánk, a második legnagyobb európai országot tennék ki.)

– A szlovákiai nyelvtörvény elfogadása és Sólyom László köztársasági elnök úr kiutasítása Szlovákiából ugyanabból a nacionalista indíttatásból fakad. 

– Nekünk, a Kárpát-medence népeinek, minden jó szándékú embernek együtt kell maradnunk a kitartó imádságban.

Közös állásfoglalás
A találkozó záróakkordjaként ismertették a összegyűltek állásfoglalását, amely II. János Pál pápa máig időszerű 1996-ban elhangzott gondolatát idézi: „Magyarország bizalommal tekint Európára, mint arra a nagy közös otthonra, amelyben minden népnek ki kell tudnia fejezni azt a sajátos gazdagságot, amely őt jellemzi.” Nyelvünk is kincs, mely gazdagítja az kontinens kultúráját, az anyanyelvhasználat pedig alapvető jogunk, ezért is fel kell emelni szavunkat ha – bármely nemzeti kisebbséget! – az a jogtalanság éri, hogy nyelvhasználatában tudatosan korlátozni akarják, mint teszi azt a XIX. század szellemiségét idéző szlovák nyelvtörvény.

Az állásfoglalás szövege Dokumentumok rovatunkban olvasható .

Koszorúzás
Az est ékessége volt Nyisztor Ilona énekesnő előadásában egy csángó dal: Szent István éneke, Gyimesi Kálmán operaénekes előadásában a Hazám, hazám ária Erkel Ferenc Bánk bán című operájából, valamint Ábrányi Emil Magyar nyelv című verse a nagyváradi színész Péterffy Lajos előadásában. A találkozó után a Dóm téren a résztvevők megkoszorúzták a Vörösmarty, Kölcsey és Kazinczy emlékműveket.

A rendezvényről készült felvételek és az azt követő kerekasztal-beszélgetés megtekinthető az interneten, a www.dunatv.hu oldalon.

Bartucz Katalin/Magyar Kurír

Képek: Dusha Béla