Ragyog a fényesség

A modern kor fényfestője, a bajai származású, ötven éve a Balaton partján, Badacsonyban alkotó Kossuth- és Magyar Örökség-díjas művésznő, aki az idén a püspöki konferencia Pro Cultura Christiana díját kapta munkássága elismeréseként, december 27-én tölti be 80. életévét. Festményeivel, oltárképeivel gyakran találkozhatunk a Dunántúlon templomokban, szakrális terekben, de Szegedtől Baján át a Nyírségig sem ismeretlen.

Az ünnepi köszöntés Korzenszky Richárd bencés perjel adventi elmélkedésével kezdődött, mely a sötétségből a Fényre vágyakozás, várakozás csend-pillanatait idézte fel a templomban. A népszerű Tetőtéri esték sorozatában  most egy olyan térben ünneplünk, mondta, amelynek tetőzete az ég felé fordul, az égre néz, az ég felé nyílik freskóival, áhítozva a mennyei fényességből érkező Megváltóra. Ez a vágyakozás, ez a várakozás Udvardi Erzsébet festményeit is átjárja, amelyeken néha a földi sötétség és az égi ragyogás találkozása is tetten érhető.

A szakrális, oldozó pillanatról, a fény érkezéséről Nagy Gáspár is írt egyik 1998 tavaszán született versében (A fény megérkezik), melyet Udvardi Erzsébet akkori siófoki tárlata elé ajánlott. A verset - amely a művésznő tiszteletére, köszöntésére ez alkalomból készült és bemutatott emlékkönyvben is olvasható - Mohay Gábor előadóművész tolmácsolta az ünnepségen.

Ugyancsak a köszöntés része volt a tihanyi templomi kórus műsora, melyben adventi dallamok mellett megszólalt Szokolay Sándor Temesvári miséje, illetve az említett Nagy Gáspár-költemény megzenésített, énekkarra írott adaptációja. A kórust ezúttal maga a zeneszerző vezényelte.

A meglepetés-zenemű partitúrája is megtalálható abban az emlékkönyvben, melynek szerkesztői Korzenszky Richárd és Kratochwill Mimi művészettörténész, s a címe: Ragyog a fényesség. Benne a művésznő barátai, tisztelői (többek között Barsi Balázs ferences atya, Mádl Dalma asszony, Szendi József ny. érsek, Juliusz Janusz apostoli nuncius, Keresztury Dezső) emléksorai, róla, illetve vele készült portrébeszélgetések, interjúk, kiállításaihoz kapcsolódó méltatások, továbbá az alkotó saját emlékezései, valamint megboldogult férjének, Tamás István írónak egyes írásai is olvashatók, sok-sok színes festmény-illusztrációval. Az emlékkötetet a tihanyi apátság gondozta. A titokban készült kiadványt az ünnepség végén szeretettel adták át a művésznőnek, aki meghatottan vette át, és köszönte meg a feléje irányuló sok-sok szeretetet. A köszöntés a Tetőtérben szeretetvendégséggel folytatódott, ahol a művésznő dedikálta emlékkönyvét.

Toldi Éva/Magyar Kurír