Régi üzenet megújult tartalommal: „Lángolj és világíts!”

Együtt ünnepeltek május 15-én az apátság előkertjében a rend tagjai, a zirci lakosok és a meghívott vendégek, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, aki kormányával jelentős támogatást nyújtott az intézmény létrehozásához.

Vajon miért épp Zircre érkeztek 1182-ben Burgundiából, Clairvaux-ból a ciszterciek? Miért hívta őket hazánkba III. Béla királyunk? – tette fel a kérdést az ünnepségen Dékány Sixtus apát, majd így válaszolt: Minden bizonnyal azért, mert szüksége volt e hazának élő jelekre, melyek előre mutatnak az igazra, a szépre, a jóra. A Szent Benedek Reguláját követő ciszterci szerzetesek jellé váltak ezen a földön, a krisztusi képmást mutatták föl, saját életükkel és tanúságtételükkel; a Bakony erdejének közepén megszelídítettek, átformáltak, újjáformáltak egy vad világot. A jel olyan, mint a fény a sötét éjszakában, mely kiválik az éj feketeségéből. Az evangélium embere nem sodródhat a tömeggel, el kell hogy váljon a környezetétől. Ez a jel-lét határozta meg a ciszterciek küldetését Zircen is, kezdve az alapítástól, a török utáni újjáéledésen át, az 1950-es évek ateista terrorját is túlélve egészen napjainkig, zárta gondolatait az apát, majd megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az átadáson való részvételével megbecsülését fejezi ki a ciszterciek munkája és a ciszterci jövő iránt.

Ottó Péter polgármester Pázmándi Horvát Endre költő (1778-1839.), téti plébános Zirtz emlékezete című eposzából idézett, rámutatva az apátság történelemformáló, magyarságmegtartó jelentőségére. Az apátság átélte a történelem megpróbáltatásait a török időkben is és a kommunizmus idején is, de mindezt túlélte. Olyan mértékű fejlesztések történtek újabb kori történetében a rendszerváltástól napjainkig, hogy akár azt is mondhatnánk: e mostani megújulás az apátság „második újjászületését” jelenti. A polgármester kiemelte a közelmúltban elhunyt Lékai-Hochenburger Péter Jusztin ciszterci szerzetes tevékenységét ebben a munkában, aki a rend házgondnoki teendőit látta el, s aki meghatározó szerepet játszott az apátsági felújítások és átépítések megvalósításában is. Megkezdett munkáját a helyükbe lépő fiatal szerzetesek folytatták és példamutatóan teljesítették be, hangsúlyozta Ottó Péter.

Orbán Viktor a leghíresebb ciszterci apát, az újraalapító Szent Bernát gondolatát választotta beszéde mottójául (amely az új látogatóközpont bejáratánál is olvasható): „Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség!” Bár saját magunkban kell hordoznunk a világosság forrását, de ennek csak akkor van értelme, ha mások is látják ezt a fényt. „Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék” – idézte a Szentírást a kormányfő. Alkotmányt és törvényeket sem azért alkotunk, mert ez a szokás, hanem azért, hogy világosságot, jelző fényt gyújtsunk a magyarok, vagyis egymás számára. Azonban előfordul, hogy ahol lámpást gyújtanak, a hirtelen támadt fény megzavarhatja a homályban járók szemét, utalt a miniszterelnök Európa és az unió közelmúltbeli reakcióira, amelyekkel alkotmányunk keresztény alapvetését kifogásolták. Magyarországnak nem szabad elfordulnia saját hagyományaitól, hangsúlyozta Orbán Viktor. Ha meg akarjuk fogadni Szent Bernát életvezetési tanácsát, ha lángolni és világítani akarunk, akkor vállalnunk kell a saját úttal járó nehézségeket. A ciszterci rend története arról tanúskodik, hogy tagjai mindig meg tudták találni azokat a területeket, ahol lámpást kell gyújtani. Azok az uralkodóink, akik behívták a cisztereket országunkba, s apátságokat emeltek letelepedésükre, pontosan tudták, hogy a rend birtokain olyan magas színvonalú mezőgazdasági művelés zajlik majd, ami példaértékű lesz a magyarok számára. Amikor 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, a ciszterciek vették át tőlük a gimnáziumi oktatást. Olyan kimagasló szellemek kerültek ki a ciszterci iskolákból mint Vörösmarty Mihály, Semmelweis Ignác, vagy Klebelsberg Kunó. 1945 után újabb megpróbáltatások vártak a rendre: elvették a birtokait, államosították gimnáziumait, s közösségük működését is megtiltották. Orbán Viktor emlékeztetett Endrédy Vendel apát meghurcoltatására, a rend tagjainak internálótáborba vagy börtönbe történő száműzetésére. A rendszerváltást követően azonban új hajnal fénye köszöntött a ciszterciekre. Megújulni azonban csak az a fa képes, amely gyökereivel mélyen kapaszkodik a földbe, s ezt teszi ma a ciszterci rend is, mikor gyökereit megismerteti a világgal; erre szolgál a modern látogatóközpont is, mondta a kormányfő.

Orbán Viktor az ünnepségen jelentette be, hogy a kormány a világhírű zirci arborétumot visszaadja az apátságnak, hiszen az ősi tulajdona. Végezetül azt kérte a közösségtől, hogy hűen jelszavukhoz – Lángolj és világíts! – vállalják továbbra is küldetésüket, tanítsanak, adjanak sok-sok kiművelt és komoly tartással rendelkező emberfőt hazánknak, Magyarországnak.

Az ünnepség után az egybegyűltek átvonultak a kert túloldalára, ahol az apát és a kormányfő átvágták a nemzetiszalagot, s Dékány Sixtus áldása után mindenki megtekinthette a modern objektumot. A látogatóközpont a közönség elé tárja a rend történeti, egyházművészeti értékeit, ki-ki tájékozódhat a rend lelkiségéről, küldetéséről, az apátság történetéről és jelenkori feladatairól.

Az ünnepségen a Rapszódia énekegyüttes Mária-éneket adott elő Nagyné Prém Zsuzsanna karnagy vezetésével, Kubik Anna színművésznő pedig Reményik Sándor Kegyelem című versét szavalta.

Toldi Éva/Magyar Kurír