Rifan püspök: az Egyház nem barátok egy csoportja

Az Egyháznak húsz különféle rítusa van, de ugyanaz a vezetése – mondja a brazil főpap, a Vianney Szent János Személyi Apostoli Kormányzóság vezetője a Catholic Heraldnak, ami azért kereste fel, mert egyre népszerűbb a hívek körében a tridenti rítus.  

Fernando Arêas Rifan 1950-ben született egy brazil püspöki székhelyen, Camposban. 1974-ben szentelték pappá, ő pedig csatlakozott a Vianney Szent János Papi Unióhoz, amit a város püspöke, Antônio de Castro Mayer alapított a régi rítus ápolására – Mayer ugyanis 1981-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig nem volt hajlandó elfogadni az új rítust. Rifan (és Meyer püspök) jelen volt Écône-ban, amikor Marcel Lefevbre 1988-ban Róma engedélye nélkül püspökké szentelte a X. Szent Piusz Papi Testvérület (SSPX) négy papját. Mayer 1991-ben halt meg, a Vianney Szent János Papi Unió számára pedig az SSPX püspökei által úgyszintén pápa engedély nélkül felszentelt Licinio Rangel atya szentelt püspököt.

2000-ben aztán Darío Castrillón Hoyos kolumbiai születésű kuriális bíboros, az Ecclesi Dei bizottság vezetője felvette a kapcsolatot a papi unióval, a következő évben pedig a szervezet kiengesztelődött Rómával. 2002-ben megalapították hát a Vianney Szent János Személyi Apostoli Kormányzóságot, amely egyfajta párhuzamos személyi egyházmegye a Camposi Püspökség területén (jelenleg ez az egyetlen ilyen szervezet az Egyházban). Az első adminisztrátor püspök a Rómával 2001-ben kiengesztelődő Licinio Rangel lett. Jelenleg a kormányzóságnak tíz temploma, ezen felül egy székesegyháza van, fenntart több szemináriumot és plébániát. Részben a szervezet brit barátai társaságának jóvoltából iskolákat, árvaházakat, öregeket támogatnak.

A kormányzóságnak jó a kapcsolata az egyházmegyével, rendszeresek a látogatások és megbeszélések a két fél között. Mint Rifan püspök állítja: a régi rítus bemutatásának liberalizálása, illetve az apostoli kormányzóság a liturgikus békét szolgálja. A római rítus két formája, a rendes és a rendkívüli, azaz a mai mise és a tridenti rítus szerinte gazdagítja egymást, a két forma hívei pedig tanulhatnak egymástól. Rifan egyébként igen tiszteli a pápát, a lap riporterének saját iPad-ján mutat pápai fotókat. A tradicionalista püspök tehát a modern technikával is jó viszonyban van.

Azóta a püpsök már szembe is került az SSPX-szel, amivel bevallása szerint próbálta a lehető legjobb kapcsolatot fenntartani, de azok nem nézték jó szemmel a Rómával kialakított jó viszonyát, így törölték honlapjukról a kormányzóság régi rítusú miséit. A püspök így egy pásztorlevelében feltette a kérdést: vajon az SSPX szerint csak akkor elfogadható a régi rítusú mise, ha a bemutatója elszakadt az Egyház hierarchiájától?

A riporter azt is megkérdezte: Rifan szerint miért ellenségesek oly sokan a régi rítussal szemben? A püspök úgy válaszolt: szerinte a II. Vatikáni Zsinat „elvesztésétől” tartanak, de ő úgy látja, hogy a pápa már megoldotta ezt a kérdést. Hozzátette: ott, Brazíliában is vannak püspökök, akik a régi rítus ellen vannak, de vannak olyanok is, akik mellette állnak.

Ezekről az összeütközésekről Rifan kifejtette: az Egyháznak van egy isteni és egy emberi dimenziója. Az isteni rész az alkotmánya, a kegyelem, a tanítás, a tévedhetetlenség. Az emberi részhez tartoznak a konfliktusok, féltékenységek és az egyház történelme. Az eretnekségek hirdetői ott rontották el, hogy csak ezt az emberi dimenziót látták. A problémákat azonban az Egyházon belül is meg lehet oldani. Az Egyház ugyanis nem baráti társaság, hanem család, amiben vannak jó és rossz emberek is. Az ocsú a búzától pedig majd a végítéletkor fog elválni.

Magyar Kurír

(szg)