A Rimini Meeting idei magyar vonatkozása: Árpád-házi Szent Piroska

Kitekintő – 2007. augusztus 6., hétfő | 12:15

Ahogy arról korábban már hírt adtunk, Riminiben augusztus 19-től 26-ig ismét megnyitja kapuit a Meeting, melynek idei mottója: „Az igazságra lettünk teremtve”.

A gazdag programkínálatban szerepel egy kiállítás az isztambuli Hagia Sofia bazilikáról „ A Bölcsesség színhelye” címmel. A Világörökség részét képező bizánci bazilikát 532 és 537 között I. Jusztiniánusz uralkodása alatt építették fel, és évszázadokon át az összes építészeti elem tökéletes szintézisének tekintették. A bazilikát 1453-ban mecsetté alakították át, 1934 óta pedig múzeumként működik.

A Vatikáni Rádió magyar adása Marina Riccit, a kiállítás egyik szervezőjét kérdezte a készülő rendezvényről. Marina Ricci, aki újságíró és az olasz Canale5 tévécsatorna Vatikán-szakértője, elmondta, hogy a kiállítás ötlete a Szentatya novemberi isztambuli apostoli utazása nyomán született, amikor XVI. Benedek pápa rövid látogatást tett a ma múzeumként működő császári bazilikában. A mai közvélemény kevéssé ismeri a Hagia Sofia bazilika történelmi vonatkozásait és napjainkban is érvényes időszerű utalásait. Marina Ricci szerint ezek közé tartozik az a tény, hogy „a vallás, amelyet az utóbbi években gyakran azzal vádoltak, hogy gyűlölet és erőszak forrása, valójában nagy kultúrák és civilizációk forrása”, s saját történelmünk ismerete szükséges ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni más kultúrákkal vagy vallásokkal.

A kiállítás nagy tablókon mutatja be majd a bazilika egyes részeit, közöttük Árpád-házi Szent Piroska mozaik ábrázolását is.

Szent László király lányát, Piroskát, 1105-ben jegyezték el a bizánci trónörökössel, Ionnész Komnénosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné – Irén – nevet kapta. Férjével együtt megalapította a konstantinápolyi Pantokrátor monostort. Mindvégig hű maradt hazájához, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Élete vége felé szerzetesi fogadalmat tett és ekkor a Xénia nevet kapta. Halála után az ortodox egyház avatta szentté. Földi maradványait az általa alapított kolostorban helyezték örök nyugalomra.

A Vatikáni Rádiónak adott interjújában Marina Ricci Árpád-házi Szent Piroskát császárnőként is a „végtelen szegénység és szeretet” képviselőjének tekintette, aki a bizánci udvar közismerten fényűző életében is megőrizte hitét, ezért jelent példát a mai napig mindenki számára.

Magyar Kurír

Kép: content.answers.com